A 1995-ből származó dokumentum a Ciróka Bábszínház "Az Öt kis kínai" című bábelőadásának szövegkönyve, mely egy kínai népmese nyomán íródott. Bábszínház története valamikor az 1950-es évek végén kezdődött, amikor Báron László képzőművész, tanár bábszakkört alapított a Kecskeméti Szakmunkásképző Iskolában. A kalandos amatőr évek után, 1986-ban vált a színház hivatásossá. Először a Katona József Színház vette szárnyai alá, majd néhány év alapítványi működés után, 1991-ben önálló városi fenntartású intézmény lett.
A habán művészet az itáliai majolika díszítéssel mutat szoros kapcsolatot. A magyar népi kerámiát ónmázzal fedték be, díszítményeik színe a nápolyi sárga, a kobaltkék, mangánlila és a türkizszínű réz-zöld. Bár nagyobbrészt díszkerámiának készítették, vagy csak a főúri háztartások edényszükségletét elégítették ki, de a későbbi korokban négy-, hat- és nyolcszögletes oldalú palackokat, patikaedényeket, felnyíló ónfedővel korsókat is készítettek ilyen technikával. Gyártottak használati ólommázas és mázatlan kerámiát, pl. kályhacsempéket is. – olvasható a Magyar néprajzi lexikon internetes oldalán. A képen látható bokály és kancsó a Hagyományok Háza Népi Iparművészeti Osztályának a tulajdona._x005F_x000D_
A fotó 1940-ben készült a Hunyadi Mátyás Négyévfolyamú Felső Kereskedelmi Iskola ballagásáról. Ezt követően nem sokkal, a második világháború során hatalmas károk keletkeztek az iskolán. A vakolat lehullott, és legjelentősebben az ajtók, ablakok és a tető sérült meg. Az iskola épületétől nem messze egy emléktábla a hősi halált halt volt tanároknak és diákoknak lett létrehozva, és ennél a táblánál fogadalmat tettek az eszményekért, melyért életüket kellett áldozniuk.
A képen a soproni Flandorffer Ignácz császári és királyi bornagykereskedés (alapítva 1815) számolócédulája látható. A kezdetben fűszerkereskedéssel foglalkozó Flandorffer Ignác bornagykereskedelemmel vált nemzetközi szinten is elismert kereskedővé. Ifj. Flandorffer Ignác (1816-1891) Sopron városának nagyvonalú lokálpatriótája volt. A XIX. századi Sopron egyik legtehetősebb polgára, a városszépítő egyesület megalapítója. A számolócédula a szecesszió időszakában fénykorát élő reklámhordozó, melynek népszerűsége a második világháború végéig tartott. Az ötvenes-százas kötegekben készült aprónyomtatványt a kereskedelemben használták. Az általában 7x15 cm-es papírlapocska egyik oldalán figyelemfelkeltő reklám volt látható, melynek grafikáját az adott időszak sokszínűsége jellemezte. Másik oldaluk üres volt, abból a célból, hogy ezen számolja a kereskedő vagy a vendéglátós a vásárolt termék vagy a vendéglői fogyasztás értékét.
A Magyar Világhíradó 1931. évi októberi száma még fekete-fehér változatban tájékoztatatta a nézőket a nagyvilág történéseiről. Magyarországon az első filmhíradókat az 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmával forgatták, de a rendszeres filmhíradó készítése csak a XX. század tízes éveiben indult meg. 1991-ig tartott az a korszak, amikor a mozilátogatók a nagyjátékfilmek előtt a filmhíradókból tájékozódhattak hazánk és a nagyvilág jelentősebb eseményeiről. Ekkorra viszont a televízió és a videotechnika fejlődése túlhaladottá tette a híradózás e fajtáját.
