A fotón Almási Éva Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész látható. Almási Éva 1965-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, több mint félévszázados színpadi és filmszerepekkel teli pályát tudhat a háta mögött. Az évek során klasszikus és modern, tragikus és könnyedebb darabokban egyaránt bizonyította tehetségét. A közönség láthatta egyebek mellett a Képzelt riportban Eszter szerepében, Erzsébet királynéként a III. Richárdban, a Csodás vagy, Júlia! Júliájaként a Bánk bánban pedig Gertrudist keltette életre.
Az újságcikk-gyűjtemény Izsó Miklós életét, legjelentősebb munkáit, születésének és halálának évfordulóit foglalja össze. A gyűjteményben találunk cikket a művész szülőfalujában létrehozott Izsó Miklós emlékszobáról, Sárospatakon őrzött szobrairól és budapesti síremlékéről is. A dokumentumok forrása a Szendrő- Közművelődési Központ és Könyvtár.
Egry József 1883. március 15-én született Zalaújlakon, és 1951. június 19-én halt meg Badacsonyban. Egry József Kossuth-díjas festő és grafikust a Balaton festőjének nevezték. Szülei egy pereskedés miatt minden vagyonukat elvesztették, és koldusszegényen költöztek a fővárosba. Egry József gyermekkorában egy díszítő festő műhelyében lett mindenes - ekkor derült ki, hogy ügyesen rajzol és fest. Művészeti tanulmányait későn kezdte. Lyka Károly támogatásával Párizsban, a Julian Akadémián kezdhetett tanulni, de itt még nem talált magára. A képeit 1910-től kezdte kiállítani, és az 1920-as évektől kezdve már csaknem kizárólagos témája a Balaton volt. Először az expresszionizmus nyelvén fejezte ki magát, majd egyéni stílust teremtett. E sajátos technikájú (olajpasztell festésű) képei a legismertebbek: Szegény halászok, Visszhang, Vitorlaigazító. Számos képe van a Magyar Nemzeti Galériában. Utolsó befejezett műve az 1944-es Aranykapu. A festő 1948-ban az elsők között kapta meg a Kossuth-díjat. _x005F_x000D_
Jávor Pál (eredeti neve: Jermann Pál Gusztáv, Arad, 1902. január 31. – Budapest, 1959. augusztus 14.) Magyarország egyik legismertebb és legkedveltebb magyar színésze, ahogyan gyakran emlegetik "az első magyar férfi filmsztár".1930-ban, amikor a Vígszínházhoz szegődik, felfigyelnek rá: a kritika nagy jövőt jósol neki. 1929-ben forgatják az utolsó némafilmet, (Csak egy kislány van a világon), melyben Jávor kapja a főszerepet. Sajátos „jávoros" charme-ja és temperamentuma nagy visszhangot kelt, így természetes, hogy az első hangos és zenés filmben A kék bálványban is övé a főszerep. A második hazai hangosfilmből, a Hyppolit, a lakájból már ki sem maradhat. Ekkoriban népszerűsége csúcsán van: a harmincas évek férfiideáljaként ünneplik, a kritikusok egyöntetű elismerését vívja ki, amely szerint "a fiatal színésznemzedék egyik legkitűnőbb, átütő erejű és tehetséges tagja". 1935-ben a Nemzeti Színház tagja lesz.
A Wekerletelep Budapest egyik városrésze a XIX. kerületben. Az építésekor a központi tér általános kialakításáért Kós Károly tervező felelt. A tervezésben közreműködő építészek egyikének sem engedték meg, hogy kettőnél több épületet álmodjon a térre, így Kós Károly is csak a 2. és 3. számú épületet valamint a keleti kapuépítményt (a „Kós-kaput”) tervezhette meg. A Zrumeczky-féle nyugati kapu a Wekerletelep talán egyik legismertebb, legjellegzetesebb épülete. A legjobban tükrözi a népi építészeti hagyományokat, terméskő, farönk és gerenda alkotja a kaput. A kapu főbejárata háromszög alakú faépítmény, mely hangsúlyozza az alatta futó út kiemelkedő szerepét. Ehhez kapcsolódik két oldalról egy-egy kisebb kőépületrész, melyek alagsorai szintén átjáróként funkcionálnak a gyalogosok számára.
