A debreceni Nagyerdei Kultúrparkot 1958-ban alapították. 1961 óta összevonva működik a Vidámparkkal. A kultúrpark területe 1994 óta természetvédelmi oltalom alatt áll. Nemcsak mint állatkert működik, hanem egyre inkább növénykerti feladatokat is ellát. Találhatók itt olyan állatok, melyek Magyarországon csak a kultúrparkban láthatók, mint például a nyerges gólyák vagy a fuvolázómadár.
A magyar szürke marha hazánk őshonos fajtája. Eredete bár pontosan nem ismert, de valószínűsíthetően a honfoglaló magyarsággal érkezett. A középkorban már bizonyítottan a Kárpát-medencében élő fajta. Az 1800-as évekre a hazai marhaállomány 99%-a magyar marha volt (azaz szürke marha). Az 1960-as években a hazai állomány mindössze 3 Állami Gazdaság gulyájára apadt (6 bika, 200 tehén). Színe ivarától függően változó. Ezüst szürkétől a sötét daruszínig, szarva hosszú, változatos állású. A tehén többnyire ezüstszürke, a bika daruszínű. A fej, a test mellső részei és a törzs alsó fele sötétebb színárnyalatú. A magyar szürke fajta másodlagos nemi jellege igen kifejezett, ami nemcsak a színeikben, hanem a testarányokban is határozottan kifejezésre jutnak.
Czóbel Béla (Budapest, 1883. szeptember 4. – Budapest, 1976. január 30.) Kossuth-díjas magyar avantgárd festő. A nagybányai művésztelep után tanult Münchenben és Párizsban, az avantgárd előretörésével párhuzamosan a magyar Nyolcak festőcsoport alapítója volt. 1940-es hazatérése után Szentendrén dolgozott. A festmény a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központban található.
A fényképen egy fából esztergált, henger alakú, kis gombos fedővel rendelkező sótartót látunk. A tárgyat Miskolcon lehet élőben megtekinteni a Herman Ottó Múzeumban. Méretei: magassága: 7 cm, szájátmérője: 5,5 cm. A só nem csak ételeink ízesítője, hanem egyéb felhasználása is ismert. Többek között gyógyításra is felhasználható.
Zoológusként a sáskákat, pókokat, madarakat és vonulásukat tanulmányozta, a halakat kutatta, néprajztudósként a halászat és a pásztorkodás témája izgatta, ezeket ősmesterségekként értékelte, kiváló ősrégészként felismerte a bükki ősemberleletet, ennek elismertetéséért legalább olyan heves harcot vívott, mint nyelvészként a nyelvújítók túlkapásai ellen. E csaták közti békeidőkben" azon dolgozott, hogy a halászat és a pásztorkodás nyelvkincsét, a népnyelv kifejezéseit gyűjtse. A létező magyar kifejezéseket a tudományos nyelvbe is beemelje. Mindemellett pályáján fontos szerep jutott a publicisztikának, az ismeretterjesztésnek, a fényképészetnek, valamint a művészi színvonalú természet- és néprajzi hitelességű hangszer-_x005F_x000D_ ábrázolásoknak." olvasható a http://www.hermanottoemlekev.hu/ honlapon, mely a 2014-es Herman Ottó év alkalmával készült rendezvénysorozat ismertetője.
