A film pergő riportmódszerrel, népszerűen, de tudományos igénnyel mutatja be az űrkutatás legizgalmasabb eseményeit, összefüggésben az általános emberi haladással. Tartalmilag a meteorológiai rakéták, első szputnyikok és lunák, élettani kísérletek a kozmoszban, majd az első ember űrutazásáról kapunk tudósítást. A filmben eredeti és látványos képek mutatják be Gagarin és Nyikolajev, Popovics, Bikovszky és Tyereskova, majd az első űrhármas felkészülését és űrutazását. (A cenzúra szövegét olvashatjuk, ami alapján döntöttek az akkori illetékesek, hogy vetíthető-e a film.) A film elkészítését a Magyar – Szovjet Baráti Társaság támogatta. _x005F_x000D_ _x005F_x000D_ _x005F_x000D_
Debrecen Város Természeti Emlékei - Páfrányfenyő (Nádor u.)
Leírás
A fa egy magántelek észak-keleti sarkán áll Debrecenben, a Nádor utca 4. szám alatt.Kora: 50-60 év. Magassága: 8-10 m. Törzskerülete: 165 cm. Egészséges hím egyed, mely 1975 óta védelem alatt áll. Törzse az első elágazásig kb. 230cm magas. Szerencsére a tulajdonos itt nem betonozott és nem aszfaltozott, így a terület mikroklímája az út forgalma által okozott légszennyezettség ellenére is viszonylag optimálisnak tekinthető. Az egyre növekvő gépjárműforgalommal járó nagyfokú légszennyezettséget a növény jól tűri, ezért is kedvelt fafaja több nagyváros utcafásítási programjának. A termőhely szárazodásának, leromlásának itt is szemmel látható nyomai vannak, úgy mint a legtöbb forgalmas út mellett álló védett fa esetében.
A képen egy erdélyi boros készlet látható, 1976-ban készítette Kósa Klára és Gonda István. Az erdélyi borok története időszámításunk előttre nyúlik vissza. Szőlőt termesztettek számos borvidéken, például Temesvár, Torda, Zilah környékén. Az Árpád ház uralkodása idején fejlesztették a bortermelést, de a püspöki birtokokon is jelentős szőlőbirtokokat műveltek. Az erdélyi bor az ottani időjárás és a talaj tulajdonságai, valamint a tengerszint feletti magasságnak köszönhetően kiváló minőségű szőlőből készül.
A dokumentum egy népszerű tudományos és oktatófilmfilm forgatókönyve, mely1969-ben készült. Eötvös Loránd 1848. július 27-én, a magyar forradalom és szabadságharc évében született Budán. Édesapja báró Eötvös József, egy elszegényedett arisztokrata család sarja, aki mint író és politikus a reformmozgalom egyik irányítója és élharcosa volt. Eötvös Loránd az apja halála után megpályázta a pesti egyetem elméleti fizikai tanszékén meghirdetett tanársegédi állást, melyet meg is kapott. 1873-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia levelezõ tagja, majd 1883-ban rendes taggá nyilvánították. 1889-ben pedig megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé. 1894-ben rövid hét hónapon keresztül vallás- és közoktatásügyi miniszter volt.
.jpg)
.jpg)
