Vitéz nagybányai Horthy Miklós 1868-ban született Kenderesen és Estorilban, Portugáliában halt meg 1957-ben. Horthy 1920. március 1-jétől 1944. október 16-áig a Magyar Királyság kormányzója volt. Portugáliai emigrációban halt meg. A villáról a fénykép 1952-ben készült, és Horhy Miklós írása az aláírásával együtt látható a képen. A képeslap a nyíregyházi Kállay Gyűjtemény tulajdona.
Az Ózdi Kohászati Üzemek MSZMP Bizottságának Hetilapja. Ezek voltak az úgynevezett pártállami idők. Ezt az újságot a helyi pártbizottság adta ki, felügyelte. Az országot a Központi Bizottság irányította. Az intézményrendszer a demokratikus centralizmus elvén szerveződött. Jelmondata volt hazánknak, hogy agrár országból ipari-agrár országgá váljunk. Ennek a mozgalomnak tették erős bástyájává az észak-keleti iparvidéket. Így Ózdot is. A hetilap az alábbi témákat érintette: közlekedési gyárrészlegek; szocialista munkaversenyek; oklevelek; versenyeredmények; nagygyűlések; választások; munkaértékelések; brigádversenyek; rendeletek; versenyfelhívások; versenyvállalások; villanyszerelők; szocialista brigádok; helytörténet; véradás; sport;kitüntetés; Fiatalok Műszaki Tanácsa; Múzeumbarátok köre; Finomhengermű; Magyar Vöröskereszt; Múzeumbarátok köre; időjárás
A pohár eredetije a XIII. században készült. A zalaszentgróti közös céh használta, úgynevezett társ-pohár volt, amelyből a céh gyűlésein ittak. A céhedények az együvé tartozás jelképei voltak a céhen belül. Minden céhen belüli változás ünnepélyes keretek között zajlott, amelyeken ezek az edények emelték az esemény fényét. A céhedényeket általában a céhre jellemző motívumok díszítették.
A Magyar Híradó 1926. márciusi száma még fekete-fehér változatban és hang nélkül tájékoztatja a nézőket a nagyvilág történéseiről. Magyarországon az első filmhíradókat az 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmával forgatták, de a rendszeres filmhíradó készítés csak a XX. század tízes éveiben indult meg. 1991-ig tartott az a korszak, amikor a mozilátogatók a nagyjátékfilmek előtt a filmhíradókból tájékozódhattak hazánk és a nagyvilág jelentősebb eseményeiről. Ekkorra viszont a televízió és a videotechnika fejlődése túlhaladottá tette a híradózás e fajtáját.
A Magyar Híradó 1926. májusi száma még fekete-fehér változatban és hang nélkül tájékoztatja a nézőket a nagyvilág történéseiről. Magyarországon az első filmhíradókat az 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmával forgatták, de a rendszeres filmhíradó készítés csak a XX. század tízes éveiben indult meg. 1991-ig tartott az a korszak, amikor a mozilátogatók a nagyjátékfilmek előtt a filmhíradókból tájékozódhattak hazánk és a nagyvilág jelentősebb eseményeiről. Ekkorra viszont a televízió és a videotechnika fejlődése túlhaladottá tette a híradózás e fajtáját.
