Széchenyi István által építtetett Lánchíd pesti hídfőjének közelében áll Engel József (építész Weber Antal) által készített Széchenyi-szobor. A ″hálás nemzete″ által emelt alkotást 1880-ban avatták fel. A több mint nyolc méter magas gránittalapzaton Széchenyi díszmagyarban áll, balja kardján nyugszik, jobbjában papírtekercset tart. A 4,5 méter magas szobor bronzból készült, négy bronz mellékalakja (a képen Minerva a tudomány és művészet istene) közel 3 méteres._x005F_x000D_
Széchenyi István által építtetett Lánchíd pesti hídfőjének közelében áll Engel József (építész Weber Antal) által készített Széchenyi-szobor. A ″hálás nemzete″ által emelt alkotást 1880-ban avatták fel. A több mint nyolc méter magas gránittalapzaton Széchenyi díszmagyarban áll, balja kardján nyugszik, jobbjában papírtekercset tart. A 4,5 méter magas szobor bronzból készült, négy bronz mellékalakja (a képen Ceres a földművelés allegóriája) közel 3 méteres._x005F_x000D_
A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának fő épülete Budapesten a Bécsi-kapu tér 2-4. szám alatt található. Az Országos Levéltár - más közgyűjteményi társintézményekhez (pl.: Magyar Nemzeti Múzeum, Országos Széchényi Könyvtár) hasonlóan - nemzeti kincseket őriz. Az ország történetének elmúlt ezer éve alatt készített alapvető oklevelek, iratok ebben az intézményben találhatók meg a legnagyobb számban._x005F_x000D_
Keszthely város legnagyobb zöldfelülete a Helikon park, mely századunk huszas éveitől fokozatosan nyerte el a mai formáját. Közepén áll a nyolcoszlopos, kupolával fedett Helikon-emlékmű, amelyet 1954-ben emeltek az egykori Helikon Ünnepségek emlékére a második világháborúban elpusztult építmény helyett.
A szegedi nagy árvízről készült fénykép egy képeslapon
Leírás
Utcarészlet az 1879-es árvíz idejéből. A képeslap a szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdona. A 19. század folyamán a szabálytalanul véghez vitt Tisza-szabályozás okozta árvízkatasztrófa már régóta fenyegette a várost. A Tisza felső szakaszán átmetszésekkel és töltésekkel meggyorsították a víz lefolyását, és a gyors lefolyású Maros folyó is Szeged előtt ömlik a Tszába. Szeged környékén eleinte sikerült megakadályozni az árvizet, de 1879-ben mégis elöntötte az ár Szegedet.
