A városligeti emlékmű ék alakban elrendezett fémoszlopokból áll. Érdekessége, hogy a Dózsa György úttal 56 fokos szöget zár be. Az elöl lévő oszlopok embermagasságúak, a hátrébb lévők növekvő sorban követik ezeket, végül a nyolcméteres magasságot is elérik. Az oszlopok a cél érdekében egyesülni és összefogni képes magyarságot szimbolizálják.
A kép a Történelmi arcképcsarnok című könyvben jelent meg, melyet Dolinay Gyula írt. Dolinay 1850-1918 között élt és alkotott. Középiskoláit Debrecenben végezte, egyetemi hallgatóként került fel Budapestre, ahol 1869-ben elindította a Tanulók Közlönye című ifjúsági lapot. Ettől kezdve az írásnak élt. Cikket írt a Néptanítók Lapjába, a Honba, a Családi Körbe. Több lapnak is a szerkesztője, valamint kiadója volt a Tanulók Közlönyén kívül. Ilyen volt - a teljesség igénye nélkül - a Tanuló Ifjúság Lapja, a Kis Újság, a Szabad Magyarország, valamint a Lányok Lapja. Nézetei szerint az olvasmányok azok, amelyek az oly fontos értékkategóriák, mint az erkölcs, a hit és a szeretet kialakításában, manifesztálódásában elsőbbséget élveznek.
A kép az osztrák és az orosz hadsereg, továbbá az oláh, szerb és hurbanista lázadók fegyverzetét és felszerelését mutatja be 1848-49-ből. Részlet Az 1848-49-iki magyar szabadságharcz története c. könyvből. A könyv szerzője Gracza György (1856-1908) újságíró, író, történetíró. Regényeket bés népszerűsítő történelmi munkákat is írt. Legismertebb munkája az 1848–49. évi szabadságharc történetét feldolgozó műve. A könyvben található képek legnagyobb része Gróf Kreith Béla ereklyemúzeumából való.
A Magyar Híradó 1924 Márciusi száma még fekete-fehér változatban és hang nélkül tájékoztatja a nézőket a nagyvilág történéseiről. Magyarországon az első filmhíradókat az 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmával forgatták, de a rendszeres filmhíradó készítés csak a XX. század tízes éveiben indult meg. 1991-ig tartott az a korszak, amikor a mozilátogatók a nagyjátékfilmek előtt a filmhíradókból tájékozódhattak hazánk és a nagyvilág jelentősebb eseményeiről. Ekkorra viszont a televízió és a videotechnika fejlődése túlhaladottá tette a híradózás e fajtáját.
A Schwarzenberg híradó fekete-fehér változatban és hang nélkül tájékoztatja a nézőket a A Magyar Köztársaság proklamálásáról 1918. november 16-án. Magyarországon az első filmhíradókat az 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmával forgatták, de a rendszeres filmhíradó készítés csak a XX. század tízes éveiben indult meg. 1991-ig tartott az a korszak, amikor a mozilátogatók a nagyjátékfilmek előtt a filmhíradókból tájékozódhattak hazánk és a nagyvilág jelentősebb eseményeiről. Ekkorra viszont a televízió és a videotechnika fejlődése túlhaladottá tette a híradózás e fajtáját.
