Szendrő városa Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az Aggteleki -karszt peremén fekszik. Itt épült a megye első kővára, melyet a Rákóczi - szabadságharc idején romboltak le. A város szülötte Csáky István, aki 1694-ben földszintes kastélyt építtetett, mely épület ma a Közművelődési Központ és Könyvtár-Oktatástörténeti Gyűjteménynek ad otthont. Itt található a címben szereplő kötet is.
A kép Székesfehérváron a Városi Képtár - Deák Gyűjteményében található. A gyűjteményt Deák Dénes (1931-1993) műgyűjtő adományozta a városnak. A gyűjtemény a modern magyar festészet legfontosabb irányzatait mutatja be a századelőtől a 60-as évekig. A festészeti és grafikai tárlatot szobrászati, kisplasztikai és éremkiállítás teszi teljessé. A gyűjtemény részét képező képeslap 1915 környékén készült.
A kép Székesfehérváron a Városi Képtár Deák Gyűjteményében található. A gyűjteményt Deák Dénes (1931-1993) műgyűjtő adományozta a városnak. A gyűjtemény a modern magyar festészet legfontosabb irányzatait mutatja be a századelőtől a 60-as évekig. A festészeti és grafikai tárlatot szobrászati, kisplasztikai és éremkiállítás teszi teljessé. A gyűjtemény részét képező képeslap 1915 környékén készült.
A kép a Történelmi arcképcsarnok című könyvben jelent meg, melyet Dolinay Gyula írt. Dolinay 1850-1918 között élt és alkotott. Középiskoláit Debrecenben végezte, egyetemi hallgatóként került fel Budapestre, ahol 1869-ben elindította a Tanulók Közlönye című ifjúsági lapot. Ettől kezdve az írásnak élt. Cikket írt a Néptanítók Lapjába, a Honba, a Családi Körbe. Több lapnak is a szerkesztője kiadója volt a Tanulók Közlönyén kívül. Ilyen volt - a teljesség igénye nélkül - a Tanuló Ifjúság Lapja, a Kis Újság, a Szabad Magyarország, a Lányok Lapja. Nézetei szerint az olvasmányok azok, amelyek az oly fontos értékkategóriák, mint az erkölcs, a hit és a szeretet kialakításában, manifesztálódásában elsőbbséget élveznek.
A bankjegy kiadója a Magyar Nemzeti Bank. A bank megalakulásának története a XIX. század elejére nyúlik vissza. Ekkor a Habsburg fennhatóság miatt a jegybanki feladatokat az Osztrák Nemzeti Bank látta el. A monarchia 1918-as felbomlása után a központi banki feladatkört 1921-től a Magyar Királyi Állami Jegyintézet vette át. Az önálló magyar jegybank 1924-ben kezdte meg a munkáját Magyar Nemzeti Bank néven.
