A képen az Elkán és Gerő szűcsáru és sapkagyár portálja látható. A kirakatban állandó kiállítás van az árukészletből. A cég meghatározó piaci szereplője volt az 1900-as évek első felének. A gyár az akkori VI. Petőfi-utcza 5. szám alatt állt. A Fischer-Sonnenberg-palotában 1916- ban kezdett működni a szűcsmesterek boltja, de ezen felül a Károly körút 19. szám alatt is fenntartottak egy üzletet. A cég nagyságát jelzi, hogy az első világháború után megvásárolták a csillaghegyi strandot is, és megépítették benne Budapest első hullámmedencéjét, mely 1945-ig működött. A fekete-fehér kép a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményében lelhető fel.
Vihar előtt címmel Lenin és a magyar munkásmozgalom története
Leírás
A gyűjteményes anyag fejezetei: "Lenin és a magyar Tanácsköztársaság", "Lenin és az első munkáshatalom", "Lenini eszmék hatása, eredeti képekkel (Téli Palota ostroma, Auróra cirkáló stb.), Leninről szóló versekkel, festményekkel (pl. Majakovszkíj vers). A gyűjtemény, mint egy brigádnapló, időnként kézírásos, de többnyire eredeti újságkivágásokból, képekből összeállított anyag.
Perczel Mór 1843-tól a rendi országgyűléseken a radikális eszmék szószólója, az Ellenzéki Párt balszárnyához tartozó politikus volt. 1848-ban Buda város képviselőjévé választották. 1848 április 30-tól július 20-ig belügyminiszter és tanácsos, 1848. szeptember 1-jén megalakította a Zrínyi-szabadcsapatot, amelynek döntő szerepe volt az ozorai győzelem kivívásában. 1848. szeptember 16-án honvéd ezredes, november 1-én tábornoki rangot kapott. 1849-ben a Tisza - menti csapatok parancsnokaként hadmozdulataival akadályozta a császáriak hadműveleteit. 1868-ban - Pesten kiadott - Kossuth és Perczel című könyv az 1848-as forradalom és szabadságharc két kiemelkedő személyiségének a kapcsolatát mutatta be.
Oh szabadság, hadd nézzünk szemedbe!... címmel rendezett 2012-es ünnepségen az 1848-49-es szabadságharcra emlékeztek, az erről készült felvételen a debreceni Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola tanulói láthatóak. A fotó a Debreceni Művelődési Központ, Józsai Közösségi Házának tulajdona.
Ezen a bútorbolti reklám azzal népszerűsíti az üzletet, hogy ott szabok árak vannak, tehát az üzlet nem takargat semmit, nyílt kártyákkal "játszik". Kérdéses azonban, hogy a bútorok árát miért kell megszabni, milyen ki nem mondott költséggel terhelték azokat korábban? A budapesti Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum tulajdona a kép.
.jpg)
