A képen a Zwack Unicum plakátja látható, érdekessége, hogy a német kelet-afrikai gyarmatok számára készült. A huszadik század elején Németország is rendelkezett néhány kisebb gyarmatállammal, ezek közül az egyik volt a kelet-afrikai. Az Újvilág felfedezésével kezdetét vevő gyarmatosítás a huszadik század elejére olyan jelentős kérdéssé vált, hogy az abból kimaradó befolyásos államok fegyverkezésbe kezdtek az erőviszonyok kiegyenlítése érdekében, ami elvezetett az első világháborúhoz. A plakát a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum tulajdona.
A képen Bethlen Gábor erdélyi fejedelem portréja illusztrálja az újságcikket, amely az államférfi Nyírbátorban található emlékeiről szól. Bethlen Gábor uralkodását szokás Erdély aranykoraként is emlegetni, a fejedelemség ekkor az európai politikai színpadon is szerepet játszott, miközben kulturális, gazdasági szerepe is erősödött. A cikk képe a Magyar Nemzeti Múzeum Báthori István Múzeumában található, Nyírbátorban.
A képen Ilosvay Ferenc író, újságíró látható a Bécsi Magyar Híradó című lap szerkesztőségében. Ilosvay mezőgazdasági és állatorvosi diplomát szerzett 1837-ben, majd újságíróként kezdett dolgozni A reggel és a Pester Lloyd című lapoknál, 1938-tól 1941-ig az állatélettani és erdészeti kutatóintézetben dolgozott. Cikkírója volt a Szabad Szó c. napilapnak. Az 1956-os forradalom után elhagyta az országot, Németországban majd Bécsben élt, 1957. augusztustól 1959-ig a bécsi Magyar Híradó szerkesztője. A kép a Kállay Gyűjtemény része.
A Parlament a főváros meghatározó középülete, helyet ad a Magyar Országgyűlésnek és intézményeinek. A Magyar Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese. A négy évre választott egykamarás Országgyűlés 199 képviselőből áll. A Magyar Hírlap című újság melléklete, a lap a jogtulajdonos.
A keszthelyi Balatoni Múzeum 1898 augusztusában alapították.. Ekkor ajánlották fel a múzeum számára az első letétet. A gyűjtemény első darabjait Csák Árpád régészeti gyűjteménye alkotta. Ezután alakult meg a természettudományi osztály és kezdődött meg a könyvtári állomány gyarapítása. A néprajzi gyűjtemény alapjait Sági János tette le. 1925-ben kezdték építeni a múzeum új épületét, ahol a kiállítás 1935-ben nyílt meg. A múzeum gyűjteményének nagy része a II. világháborúban megsemmisült. 1949-ben szilárdult meg újra a múzeum helyzete, ekkor még kölcsönzött kiállítási tárgyakkal működött. A háborús veszteség utáni gyűjtőmunka nyomán 1967-ben már saját anyagra épülő állandó kiállítás nyílt.
