A keszthelyi Balatoni Múzeum 1898. augusztusában alakult meg. Ekkor ajánlották fel a múzeum számára az első letétet. A gyűjtemény első darabjait Csák Árpád régészeti gyűjteménye alkotta. Ezután alakult meg a természettudományi osztály és kezdődött meg a könyvtári állomány gyarapítása. A néprajzi gyűjtemény alapjait Sági János tette le. 1925-ben kezdték építeni a múzeum új épületét, ahol a kiállítás 1935-ben nyílt meg. A múzeum gyűjteményének nagy része a II. világháborúban megsemmisült. 1949-ben szilárdult meg újra a helyzete, ekkor még kölcsönzött kiállítási tárgyakkal működött. A háborús veszteség utáni gyűjtőmunka nyomán 1967-ben már saját anyagra épülő állandó kiállítás nyílt.
Munkások továbbtanulása. Egy 39 éves lakatos portréjának bemutatásán keresztül felvázolja a film a munka mellett tanuló munkások problémáit, nehézségeit. A munkaképek és az iskolában töltött órák képei váltakoznak. Budapest Filmstudió, 1963. Rendező Wiedermann Károly (A cenzúra szövegét olvashatjuk, ami alapján döntöttek az akkori illetékesek, hogy vetíthető-e a film.)_x005F_x000D_ _x005F_x000D_
A filmben bemutatott csövesek munka nélkül, csoportokba verődve élnek. Amire szükségük van, azt ellopják. Pályaudvarokon, aluljárókban, tároló-helyiségekben, esetleg egy-egy alkalomra kiadott szobában alszanak. Könnyűzenei koncerteken őrjöngenek, kisebb- nagyobb "balhékat" rendeznek Az ő életükkel párhuzamosan nehéz fizikai munkát végző, munkásszálláson lakó emberekről villan fel egy-egy kép. A film második felében az egyik "csöves" elmondja egy fiatal lánynak az ő életfilozófiáját. A fiatal lány arról a programról beszél, amit a KISZ ( Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség )nyújt az ő számára, és a fiút elhívja a KISZ egyik kirándulására. Alkotók: Szorgent Sándor rendező, Mihók Barna forgatókönyv, Surányi András forgatókönyv, Beatrice Együttes zene, Kántor Katalin vágó. Balázs Béla Stúdió, 1981._x005F_x000D_ _x005F_x000D_
A Debreczeni Nemzeti Színház plakátja 3 szakaszos népregét hirdet 1863. március 22-re. „A nagyidai czigányok”című előadásról tájékozódhatnak az érdeklődők. A művet a Reszler István igazgatása alatti dráma és dalmű társulat mutatta be. A színlap a Debreceni Egyetem elektronikus Archívumában (DEA) található meg._x005F_x000D_ https://dea.lib.unideb.hu/dea/handle/2437/418_x005F_x000D_ _x005F_x000D_ _x005F_x000D_
Történelmi és régészeti közlemények - boszorkányper
Leírás
Bakos Balás prókátor elleni boszorkányvád című cikk ajánlott a feldolgozásra (7. oldal). A II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár tulajdona a kiadvány, melyet 1926-ban adtak ki.
.jpg)
.jpg)
