A Napnak és a naprendszer bolygóinak kultúrtörténeti leírását, kapcsolatát tartalmazza az írás gazdagon illusztrálva. A görög mitológiához kapcsolódik a bolygók elnevezése, és mindegyik bolygó nevéhez 1-1 történet is tartozik.
Aba Sámuel Magyarország harmadik királya volt 1044-ben bekövetkezett haláláig. Ő volt a magyar történelem első választott királya. Aba Sámuel 1000 körül született, magyar király pedig 1041–1044 között volt. Külföldön csak Aba, Ovo név alatt volt ismeretes az új király, egyedül Béla király jegyzőjétől tudhatjuk, hogy keresztnevén Sámuelnak hívták. A jegyző Aba családfáját a honfoglalás koráig vezeti vissza. „Akkor Árpád nagy földet adott a Mátra erdejében Edunek és Edumernek – kik előbb kún vezérekül említtetnek – hol később unokájok Pota várat alapított. Az ő nemzetségökből származott aztán hosszú idő mulva Sámuel király, kit kegyessége miatt Abának neveztek.” (Gesta Hungarorum)
Szt. István első király (997-1038) látható a képen, mely a Történelmi arcképcsarnok c. könyvben látható. István király, ki a születésekor a Vajk pogány nevet kapta, a királlyá választása után (az 1000. év karácsonyán koronázták királlyá Istvánt Esztergomban), már mint I. István király, szigorú törvényeket alkotott, mely a papok tevékenységének kiemelt jelentőséget tulajdonított. Pl.: minden 10 falunak templomot kellett építeni, mely szükséges volt a papok ellátásához. I. István nevéhez fűződik a kereszténység elterjesztése. Felesége Gizella bajor hercegnő volt. Imre fiát 1031-ben egy vadászat során egy vadkan megölte. A későbiekben Istvánt és Imre fiát is szentté avatták.
I. Géza Árpád-házi király 1040 körül született és 1074-1077-ig uralkodott. Szent Lászlónak hercegsége idején történt látomása szerint a németekkel vívott váci csata elõtt angyalok tették a koronát a leendõ Géza király fejére. Géza Magyarország hetedik királya volt. A kép I. Géza királyt ábrázolja a Történelmi arcképcsarnok című könyvből.
A filmben volt rabok és ÁVH őrök vallomásaiból rajzolódik ki a recski internálótábor képe. A film Böszörményi Géza és Gyarmathy Lívia rendezőpáros Történelmi portrék című sorozatának darabja. Az alkotás 1989-ben a legjobb európai dokumentumfilmként nyert díjat. A recski kényszermunkatábor az ÁVH felügyelete mellett 1950-53 között működött. A rabokat minimális életfeltételek között tartották itt fogva. A tábor létéről először 1951-ben értesültek a nyugati országok. Sztálin halála után a tábort Nagy Imre megszüntette.
