A nagyszabású Ezeréves Kiállítást 520 000 négyzetméteren rendezték meg a Városligetben, melyet Ferenc József nyitott meg 1896. május 2-án. A 240 pavilonban magyar eredetű tárgyakat, alkotásokat, gyártmányokat és termékeket mutattak be. A Révai Lexikon statisztikája szerint az állandó és időszaki kiállítók száma együttvéve 21 310 volt. A kiállítás területét két főcsoportba osztották. Az első főcsoportot a Széchenyi-szigeten elterülő Történelmi kiállítás alkotta. A második főcsoport a Jelenkori kiállítás volt, melyben 19 alcsoportot alakítottak ki. A VI. csoportot a mezőgazdaság; "gyümölcsészet"; kertészet; borászat; méhészet; állattenyésztés; selyemtenyésztés; állati termékek; állategészségügy témakör alkotta, melyhez többek között a Hölle pezsgőpavilon is kapcsolódott.
A Várkert Bazár (más néven: Várbazár) Budapest I. kerületében található. A Várkert Bazárt életre hívó gondolata az volt, hogy a rohamosan fejlődő, élénkülő pesti Duna-part pezsgő életét a budai oldalon is meghonosítsa, és a Budai Vár felőli oldalon a Budavári Királkyi Kertek méltó lezárását hozza létre, sőt, az üzletekkel hatékonyan tehermentesítse az építkezés költségvetését. Tervezése 1874-ben indult Reitter Ferenc vázlataival, tőle származik a beépítés alapgondolata. A Várkert Bazár Ybl Miklós tervei szerint épült 1875 és 1883 között neoreneszánsz stílusban, a Várkert Duna felőli lezárásaképpen.
A Fiumei úti Nemzeti Sírkert (másként: Kerepesi temető, Kerepesi úti temető, Fiumei úti temető) Budapest és egyben Magyarország egyik legfontosabb temetője.1849. április 1-jén, virágvasárnap nyitották meg. Az első hivatalos temetési ceremóniát április 12-én rendezték meg. Itt található Kossuth Lajos mauzóleuma is.
A Fiumei úti Nemzeti Sírkert (másként: Kerepesi temető, Kerepesi úti temető, Fiumei úti temető) Budapest és egyben Magyarország egyik legfontosabb temetője.1849. április 1-jén, virágvasárnap nyitották meg. Az első hivatalos temetési ceremóniát április 12-én rendezték meg. Területe 56 hektár, ebből 25 hektár parkosított. Megnyitásától napjainkig itt lelnek örök nyugalmat hazánk nagyjai, hírességei. Itt található Mádl Ferenc - a rendszerváltást követő második - köztársasági elnök sírja is.
Népvándorlás kori állatdíszes övcsat az avar korból
Leírás
Az övcsat az avar korból származik, és a népvándorlás idején a gazdagok kaftánszerű kabátját fogta össze. A férfiak felsőruhája ujjas, derékban átkötött övvel, textilből vagy bőrből készült combközépig érő, a módosaknál nemesfém veretekkel ékesített kabát, kaftán volt. Ilyen kaftánt összefogó díszes övcsat leleteket a sírokban találtak a régészek, melyből következtettek a kor viseleteire. Az övcsat a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Tárának a tulajdona.
