A kinyitható képeslapot 1918-ban a Gál testvérek adták ki Keszthelyen, mint a sorozat 27. számmal jelölt tagját. Napjainkban a Balatoni Múzeumban tekinthető meg, a régi Keszthely nevezetességeit is tartalmazó sorozat egyik elemeként. A sorozatban látható - többek között - a Festetics kastély, az Andrássy tér, a Kossuth Lajos utca és a Baross gőzhajó korabeli képe.
A Nemzeti Múzeum bejárata előtt található a bronz Arany-szoborcsoport, melynek talapzata mészkőből készült. Alkotói Schikedanz Albert építész és Stróbl Alajos szobrászművész. Az alkotást 1893-ban állították fel._x005F_x000D_ Fő alakja Arany János (3 és fél méteres), míg a talapzaton a kétméteres mellékalakok a költő legismertebb műveit idézik: jobb oldalon Toldi Miklós, bal oldalon Rozgonyi Piroska alakja láthatóak. _x005F_x000D_
Balatonkenesei téli tájon a befagyott Balatont láthatjuk. Két fakutyázó siklik a jégen. A képeslap másik oldala meg van írva, meglehetősen kusza módon. Fontos a helyszín, a hivatalos feliraton és az időpont: Székesfővárosi Alkalmazottak Segítő Alapja Balatonkenese üdülőhely; 1941. január 15. Balatonkenese a Balaton Budapesthez közeli csücskén található, az északi part elején. Manapság is több cég tart fenn itt üdülőt, a Honvéd Üdülő a legnagyobb, legismertebb._x005F_x000D_ _x005F_x000D_
A Vojtina Bábszínház "Betlehemes" című előadásának fotóján láthatóak hagyományos jeles napunk tipikus szereplői. A képeken láthatók az előadás bábjai, illetve az őket mozgató bábszínészek. A képek gazdája a debreceni Vojtina Bábszínház. A betlehemezés karácsonyhoz kötődő népszokásunk, egyfajta dramatikus játék. Paraszti misztériumjátéknak, pásztorjátéknak is nevezhetjük._x005F_x000D_ _x005F_x000D_ _x005F_x000D_ _x005F_x000D_ _x005F_x000D_
A hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum tulajdonában álló felvétel egy kiszombori téglagyár építése során bukkant elő 1955-ben. A szarmaták a történészek megállapítása szerint ókori, iráni eredetű nép voltak, a szkíták rokonai.A törzsszövetségükhöz tartozó egyes csoportjaik vándorlásaik során az I. évszázadban eljutottak a Duna és a Tisza közéig. Az itt letelepedett szarmatákat később a hunok űzték el. A képen egy lakógödör látható.
