A Debrecenben található császárfa 1975 óta védett. A fát a tulajdonos édesapja ültette még 1962-ben. A Nádor u. 17. számú ház előtt közterületen áll ez a kínai eredetű, nálunk a század elején gyakran ültetett császárfa, mely a dél-európai parkok, utcák kedvelt fája. Még lombfakadás előtt – nálunk általában március elején – virágba borul. Áttelelő virágbimbóiból napok alatt bontakoznak ki a nagy liláskék, rendkívül illatos, „trombita”- virágok. A kora tavasszal még lomb nélküli, lila köntösbe öltözött fa gyönyörű látvány. Sajnos a fa nedvkeringése fokozatosan romlik, melynek nyomai a korona több pontján is megfigyelhetők. A császárfa az Alföldön ritkaság.
A Debrecenben álló fa kora: 100-110 év, magassága: 24-26 m. Kártevője kevés akad és jól tűri a városi klímát is. A sószennyezésre viszont érzékeny. Mivel kedveli a mély termőrétegű, jó víz- és levegőgazdálkodású talajokat, ezért a dél-nyírségi homokos vidék és a hajdúsági löszhát határán húzódó Nagyerdő talajtani viszonyai ideális termőhelyet biztosítottak a platán számára.
A Debrecenben található fa kora: 60-70 év, magassága: 17-18 m, 1995 óta védett. A juhar a „védett” diófacincér élőhelye is. Ez a rovar az egyik legnagyobb cincérünk, melynek lárvája egyes fafajok törzsében 3-4 éven át fejlődik. A lárva idősebb nyár-, fűz- és más lombos fában táplálkozik, ezért elképzelhető, hogy a hegyi juhartól néhány méterre álló két tekintélyes méretű jegenyenyárfa több értékes lárva, illetve imágó élőhelye. Mivel a telken álló fák értékes rovarfajok potenciális élőhelyéül is szolgálnak, ezért ezek védelme is kiemelkedő jelentőséggel bír.
A kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő préselt növény képe. A múzeum anyagait 1877-ben kezdték gyűjteni az akkor még Somogyvármegyei Régészeti és Történeti Társulat tagjai. A gyűjteményt Gönczi Ferenc néprajzkutató alakította múzeumi anyaggá 1909-ben. Később ide került az 1355 darabból álló Rippl-Rónai hagyaték. A múzeum 1951-ben vette fel Rippl-Rónai József nevét.
A kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő gyűjtemény része. A múzeum anyagait 1877-ben kezdték gyűjteni az akkor még Somogyvármegyei Régészeti és Történeti Társulat tagjai. A gyűjteményt Gönczi Ferenc néprajzkutató alakította múzeumi anyaggá 1909-ben. Később ide került az 1355 darabból álló Rippl-Rónai hagyaték. A múzeum 1951-ben vette fel Rippl-Rónai József nevét.
