A vitamin reklámról készült fekete-fehér fotó a budapesti Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum tulajdonát képezi. A képen a hirdetett termék doboza látható, háttérben a Nap, alatta felirat: Pritamin Vitamin, erőhöz és egészséghez. A C-vitamin más néven aszkorbinsav cukorszármazéknak tekinthető, vízben jól oldódó vegyület. A hiányakor kialakuló betegség, a skorbut, az egyik legrégebben ismert hiánybetegség. 1937-ben az orvosi Nobel-díjat Szent-Györgyi Albert kapta, aki a C-vitamin biológiai hatásait tanulmányozta.
Budapest, egykor Felszabadulás tér , jelenleg Ferenciek Tere
Leírás
A képeslapon Budapest jellegzetes tere, az egykori "Felszab" tér látható, ma Ferenciek tere. A képen a Belvárosi Ferences Templom és a háttérben az Erzsébet híd is megjelenik, valamint az is látható, hogy ekkoriban még villamos közlekedett ezen az útvonalon. (A kép a keszthelyi Balatoni Múzeum Képeslaptárát gazdagítja). _x005F_x000D_
A bányászok külszíni fejtéssel dolgoznak a badacsonyi bazaltfejtőben. Payer Antal fotóján dátumozás nem látható. A képet a keszthelyi Balaton Múzeum őrzi. A badacsonyi bazaltbányászat a múlt század végén kezdődött, amikor a tomaji részen a falu határáig lenyúló kőomlások anyagát hasznosították. A bánya a piroklaszt rétegekre települő bazaltot tárja fel, ami oszlopos és pados formában is megjelenik. _x005F_x000D_
A programsorozat az egészség fontosságára, és a szervezet épségének megóvására hívta fel az érdeklődők figyelmét. Téma volt az alkoholfogyasztás és a dohányzás veszélye, előkerült a szexuális felvilágosítás, az AIDS prevenció, de alkalmat teremtettek az egészséges és sérült gyerekek találkozására, együtt játszására is. Az esemény a Debreceni Művelődési Központban zajlott le, a fotó archiválása is itt történt. _x005F_x000D_
A képen sárközi szőttes párnahuzat látható 1976-ból, mely megtekinthető a Hagyományok Házában, Budapesten. A Sárköz eredetileg a Duna két átellenes partján elterülő szomszédos táj összefoglaló elnevezése volt, a Duna nemcsak földrajzi, hanem néprajzi választóvonallá is vált az idők folyamán. A néprajzi kutatások Sárközként általában a Tolnai megyei területre utalnak, mely a következő öt községet foglalja magában: Alsónyék, Báta, Decs, Őcsény és Sárpilis. A Sárközben sajátos és egyéni, minden más magyar szőttestől jól megkülönböztethető, magas fokú szövőművészet alakult ki. Az alapanyagokat maguk termelték meg, készítették ki és dolgozták fel. A különböző minőségű fehér pamut- és kendervásznak mellett színeset is szőttek. A régi sárközi hímes szőttesek egyszerűbbek, túlnyomóan piros csíkozásúak. A sajátosan sárközi jelleget az egyszerű selymek (ripsz) piros csíkjainak finom feltagolása adta, a felület ritmikus felosztása piros, esetleg kék mintasorokkal.
