Tapolcán a Tavasbarlangról készült a kép. A Tavasbarlang Közép-Európában egyedülálló látványosság, és a város szívében található. Tapolca természeti ritkaságát, 1903-ban kútásás során fedezték fel, majd tíz évvel később a látogatók előtt is megnyitották, és egy 300 méteres szakaszt csak csónakkal lehet bejárni. A karsztvíz által kialakított háromszintű barlangrendszer alsó termeit és a felső járatok egy részét 19 Celsius fokos víz borítja. _x005F_x000D_ _x005F_x000D_
A keszthelyi Balatoni Múzeum 1898 augusztusában alapították.. Ekkor ajánlották fel a múzeum számára az első letétet. A gyűjtemény első darabjait Csák Árpád régészeti gyűjteménye alkotta. Ezután alakult meg a természettudományi osztály és kezdődött meg a könyvtári állomány gyarapítása. A néprajzi gyűjtemény alapjait Sági János tette le. 1925-ben kezdték építeni a múzeum új épületét, ahol a kiállítás 1935-ben nyílt meg. A múzeum gyűjteményének nagy része a II. világháborúban megsemmisült. 1949-ben szilárdult meg újra a múzeum helyzete, ekkor még kölcsönzött kiállítási tárgyakkal működött. A háborús veszteség utáni gyűjtőmunka nyomán 1967-ben már saját anyagra épülő állandó kiállítás nyílt.
A kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő gyűjtemény egyik darabja. A múzeum anyagát 1877-ben kezdték gyűjteni a Somogyvár Megyei Régészeti és Történeti Társulat tagjai. A gyűjteményt Gönczi Ferenc néprajzkutató alakította múzeumi anyaggá 1909-ben. Később ide került az 1355 darabból álló Rippl-Rónai hagyaték. A múzeum 1951-ben vette fel Rippl-Rónai József nevét.
A kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő gyűjtemény egy darabja. A múzeum anyagait 1877-ben kezdték gyűjteni az akkor még Somogyvár Megyei Régészeti és Történeti Társulat tagjai. A gyűjteményt Gönczi Ferenc néprajzkutató alakította múzeumi anyaggá 1909-ben. Később ide került az 1355 darabból álló Rippl-Rónai hagyaték. A múzeum 1951-ben vette fel Rippl-Rónai József nevét.
A debreceni Nagyerdei Kultúrparkot 1958-ban alapították. 1961 óta összevonva működik a Vidámparkkal. A Nagyerdei Kultúrpark területe 1994 óta természetvédelmi oltalom alatt áll, és nemcsak mint állatkert működik, hanem egyre inkább növénykerti feladatokat is ellát. Találhatók itt olyan állatok, melyek Magyarországon csak a Nagyerdei Kultúrparkban láthatók, például a nyerges gólyák vagy a fuvolázómadár.
