Berczik Árpád(1842-1919) komédiáját 1884.02.15-én mutatta be a Debreceni színház. A plakát az egyetem könyvtárában található jelenleg. Annak idején a városi nyomdában készítették. Annak idején is nagy népszerűségnek örvendtek a mai szóval bulvár darabnak mondott előadások, amelyek könnyű szórakozást ígértek sok tréfával, félreérthető helyzettel, esetleg dallal, tánccal fűszerezve. Szerette a közönség, mert kikapcsolódhatott, tehát sokan vettek jegyet. Szerette a színház, mert így lett bevétele, tudtak működni. Szerették a színészek, mert biztosan megtapsolta őket a hálás közönség. Egyik másik előadás talán még ki is karikírozta hibáinkat, szokásainkat, hogy tanuljunk belőlük. A darab címében szereplő teljes mondás így szól: Nézd meg az anyját, vedd el a lányát!
Ez a plakát a Debreceni színház 1984-es előadására készült. Az osztrák zeneszerző, Karl Millöcker operettjéhez. Az operett zenés színpadi műfaj, sok érzelemmel, nem túl bonyolult tartalommal, szívbemarkoló dalbetétekkel. Modern változata talán a musical, de ott a dalok, táncok részei a cselekménynek. Magyarország a második világháborút megelőző időkben közismert volt a műfajról, az itt alkotó szerzőkről. Az operett nevet W.A. Mozart adta, operácska a jelentése.
Az Általános Iskola Tartalmi Továbbfejlesztésének Vitaanyaga
Leírás
II. Kötet, Tanulmányok az általános iskola tartalmi továbbfejlesztéséhez szerző: Művelődésügyi Minisztérium Pedagógiai Tudományos Intézet 1961. Tartalom: Bevezető a vitához, általános irányelvek, a termelés alapjainak oktatása, a művelődési anyag korszerűsítése, nevelési feladataink, tantervek, az oktatási reform, tantárgyankénti tervezete Szikra Lapnyomda, Tankönyvkiadó Vállalat_x005F_x000D_
A keszthelyi Balatoni Múzeumot 1898 augusztusában alapították. Ekkor ajánlották fel a múzeum számára az első letétet. A gyűjtemény első darabjait Csák Árpád régészeti gyűjteménye alkotta. Ezután alakult meg a természettudományi osztály és kezdődött meg a könyvtári állomány gyarapítása. A néprajzi gyűjtemény alapjait Sági János tette le. 1925-ben kezdték építeni a múzeum új épületét, ahol a kiállítás 1935-ben nyílt meg. A múzeum gyűjteményének nagy része a II. világháborúban megsemmisült. A háborús veszteség utáni gyűjtőmunka nyomán 1967-ben már saját anyagra épülő állandó kiállítás nyílt.
A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban megtekinthető fénykép a budapesti Corvin Áruház kirakatáról készült. A napjainkban is üzemelő Corvin Áruház Budapest első nagyáruháza, melyet 1926. március 1-jén adtak át a nagyközönségnek. Az áruház a második világháború során kiégett ugyan, de csupán kisebb sérüléseket szenvedett. 1944-ben bezárt. A talpra álló áruházat 1948-ban államosították. Tevékenységi köre az 50-es évek után is túlmutatott az áruházi szolgáltatásokon. Divatbemutatókat és képzőművészeti kiállításokat is rendeztek a palotaszerű épületben. Az ötvenes években, a világháborút követő áruhiány folyamatosan csökkent a ruházati cikkek területén, a városi öltözködés igyekezett folyamatos lépést tartani az európai divatáramlatokkal. Ezek közvetítésében fontos szerepet játszottak az olyan női magazinok, mint például az 1949-től kiadott Nők Lapja. A korabeli divatlapokat nem az egyéni ízlésnek való megfelelés ihlette, hanem az állami konfekciógyárak termékeinek dicsérete: a dolgozó férfiak és nők puritán öltözködési stílusának előtérbe helyezése az "öncélú divatozás" helyett.
