Hirmann Ferenc (1855-1939)az első ipari műhelyét 1880-ban Budapesten a Dob utcában, majd az üzletet és a cég irodáit is befogadó épületet 1889-ben a Csányi u. 9. sz. alatt nyitotta meg. A Váci út 119. szám alatti Fémárugyárat 1911-ben indította. A gyárakban a sokféle fémszerelvény előállítás mellett a korabeli tűzoltó készülékek gyártásával és a bronzból készült köztéri szobrok öntésével is foglalkoztak. A képen az egyik üzem belső részlete látható.
Debrecen Város Természeti Emlékei - Piramis kocsányos tölgy fasor
Leírás
Elhelyezkedés: Debrecen, Egyetem sugárút-Bethlen utcán kettős fasor. A Hatvan utcától a Hunyadi utcáig az út nyugati oldalán 29 fa, a keleti oldalon (Kölcsey mellett) 24 fa alkotja a fasort. A Hunyadi utca – Thali Kálmán utca között húzódó szakaszon az itt álló tölgyek egyedszáma összesen 27, a Bethlen utca keleti oldalán a Thali Kálmán utcától a Honvéd utcáig pedig 4. Az Egyetem sugárút keleti oldalán a Honvéd utcától a Füredi útig húzódó szakaszon összesen 32 fa áll. Az Egyetem sugárút nyugati oldalán a Honvéd utca – Füredi út közötti szakaszon 34 fa alkotja a fasort. A fák átlagos kora 40-50 év. Átlagos magasságuk: 18-20 m. A fasor egyedszáma: 150 db. Törzskerületük: 135-220 cm. A fasor 2006 óta védett.
Az Oktatástörténeti Gyűjtemény 1982-ben nyílt meg Szendrőben Dr. Demjén István által vezetett gyűjtőmunkával, melyet a Cserehát iskolatörténeti értékeiből válogattak össze. A kiállítás bemutatásának célja, hogy megmentsék, rendezzék és közkinccsé tegyék a régvolt iskolák történeti értékeit. A XVII. sz. végén épült Csáky-kastély egyik helyiségében kapott helyet a régi tanterem, melyben régi iskolai bútorokat, iskolai címereket, szekrényeket, padokat, székeket, a szemléletes tanításhoz szükséges eszközöket, kiegészítőket helyeztek el a kiállítók.
A Szatyor piac minden héten szerdán kerül megrendezésre 17 órától a debreceni Tímárház udvarán. A Szatyor egy közösségi kezdeményezés, mely azért jött létre, hogy vevői olyan eledelt szerezzenek be, amely két feltételnek is megfelel: egyrészt helyi, másrészt organikus vagy kíméletes termesztésből származik.
A levelezőlap a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményében található. A múzeum alapításának gyökerei a 19. századig nyúlnak vissza, amikor a Szállodások és Vendéglősök Ipartestülete megkezdte a vendéglátóipari felszerelések, menülapok gyűjtését egy majdani múzeum számára. A múzeum végül 1966-ban jött létre. A múzeum anyaga 1970 után kereskedelem-történeti gyűjteménnyel bővült. Emellett rendelkezik dokumentációs, és vendéglátás-történeti gyűjteménnyel is. A vendéglátó szakmához kapcsolódó képzőművészeti és numizmatikai gyűjtemény és a fotótár teszi teljessé a múzeum anyagát.
