A kis kócsag a gólyaalakúak rendjébe, ezen belül a gémfélék családjába tartozó gázlómadár. Röpte jellegzetes, hátranyújtja a lábát, a nyakát S alakban hátragörbíti. Hangja rövid, éles rikácsolás. Édesvizű mocsarakban, partmenti lagúnákban, ártereken él. A kis kócsagok magyarországi állománya növekvő, 600-1000 költő pár közé tehető. Elsősorban a Felső-Tisza vidékén gyakori, de az egész Tisza mentén, a Velencei-tónál és a Kis-Balatonnál is megtalálható. Költőtelepeket alkot, évente egyszer költ, egy alkalommal 3-6 tojást rak. Halakat, kétéltűeket, vízirovarokat fogyaszt. A preparátum a Rippl-Rónai Múzeum tulajdona._x005F_x000D_
Az erdei fülesbagoly a hazánkban előforduló bagolyfajok közül a leggyakoribb. Hossza 31-37 cm, testtömege 220-370 g, szárnyfesztávolsága 86-98 cm. Közepes nagyságú madár, a macskabagolynál valamivel kisebb termetű. Hasonlít a réti fülesbagolyra. Döntően szürkés, barnás tollazatú. Fészket nem épít, leggyakrabban elhagyott gallyból készült fészkeket foglal el, de megtelepszik faodvakban is. A fészekalj átlagosan 5-6 tojásból áll. Elsősorban rágcsálókat, főleg pockokat zsákmányol, emellett az egerek és az énekesmadarak is szerepelnek étlapján. A preparátum a Rippl-Rónai Múzeum tulajdona.
A nagy fakopáncs számos fás élőhelyen otthonos. Fekete, fehér. vörös mintázatú madár. A korhadó, száradékfákon ügyesen kúszva szedi ki a kéreg alól a rovarokat, lárvákat. A fatörzsön folytatott életmódot a "vetélőujja" segíti, azaz a harmadik ujja előre és hátra is mozgatható. Általában két ujj előre, a másik kettő hátrafelé áll. A támaszkodást segítik a rendkívül merev farktollak, amelyekre támaszkodik a madár. A preparátum a Rippl-Rónai Múzeum tulajdona.
A Magyar Híradó 1924. áprilisi száma még fekete-fehér változatban és hang nélkül tájékoztatja a nézőket a nagyvilág történéseiről. Magyarországon az első filmhíradókat az 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmával forgatták, de a rendszeres filmhíradó készítés csak a XX. század tízes éveiben indult meg. 1991-ig tartott az a korszak, amikor a mozilátogatók a nagyjátékfilmek előtt a filmhíradókból tájékozódhattak hazánk és a nagyvilág jelentősebb eseményeiről. Ekkorra viszont a televízió és a videotechnika fejlődése túlhaladottá tette a híradózás e fajtáját.
A képen ábrázolt ostorfa sor Debrecen városában, a Böszörményi úton található. A fák átlagos életkora 60-70 év, magasságuk 16-20 m. A fasor 2006 óta védett. A fasortól 7 méterre húzódó főút nagy forgalmat bonyolít le, de a fák egészségi állapotára a nagy légszennyezettségen kívül csak annyiban hat, hogy szélsőségesen meleg nyári napokon termikek kialakulását eredményezi. A fák levelei kiválóan szűrik, temperálják a levegőt, így a gépjárműforgalom okozta légszennyezettség csökkentésében kiemelkedő jelentőséggel bírnak. Egy példány leveleire naponta 0,5-1 kg por is lerakódhat, a forgalomtól, illetve az időjárási körülményektől függően. A fák a termőhely állapotához (elsősorban a környezeti klíma minőségéhez) képest jó egészségi állapotban vannak. A vegetációs időszak alatt növény-egészségügyi szempontból indokolt a fasor többszöri ellenőrzése.
