A képeslapon a badacsonyi Kisfaludy ház látható. Az épület barokk stílusban épült a 18. században. Eredetileg présházként működött, ma étterem a Kisfaludy Sándor műemlékház. A közelben található a Szegedy Róza Ház, szintén emlékház. Régen prés- és lakóház volt. Sándor szerelme eleinte egyoldalú volt, ekkor írta később nagy sikert hozó verseit, a Himfy dalait, álnéven. _x005F_x000D_ Badacsony a bor városa, de az ott élők sem tudják, pontosan mióta is termesztenek a vidéken szőlőt. Az ásatások szerint már a kelták is szőlővel ültették be a domboldalakat, körülbelül i.e. 4. században.
Először szervezett véradást a Debreceni Művelődési Központ Újkerti Közösségi Házában a Magyar Vöröskereszt Debrecen Területi Szervezete. 2014. január 17-én 12.00 - 17.00 óra között várták a szakemberek a donorokat és azokat is, akik még nem próbálták ezt a formáját az önzetlen segítségnyújtásnak. Az eseményre, és az ott megszervezett kötelező ingyenes orvosi vizsgálatokra személyi igazolvánnyal, lakcím- és TAJ- kártyával regisztrálhattak a jelentkezők.
A debreceni Nagyerdei Kultúrparkot 1958-ban alapították. 1961 óta összevonva működik a Vidámparkkal. A Nagyerdei Kultúrpark területe 1994 óta természetvédelmi oltalom alatt áll. Nemcsak mint állatkert működik, hanem egyre inkább növénykerti feladatokat is ellát. Találhatók itt olyan állatok, melyek Magyarországon csak a Nagyerdei Kultúrparkban láthatók, például a nyerges gólyák vagy a fuvolázómadár.
Az emléktábla Debrecenben található, a város önkormányzata 2008-ban állíttatta. Az emléktábla állítását a Debreceni Egyetem lengyel tanszéke kezdeményezte. A tábla a Magyar-Lengyel barátságot is jelképezi, a két nemzet barátságának napján került sor felavatására. A domborművet Juha Richárd debreceni szobrászművész alkotta, kinek ars poeticája: "Úgy gondolom, hogy ideje ismét összekötni a művészetet a mondanivalóval. Vallom, hogy a művész feladata elsősorban, hogy gondolatokat ébresszen és gyönyörködtessen, úgy ahogy azt a régi mesterek tették." (http://www.muvesz-vilag.hu/kepzomuveszet/bemutatkozo/3665)
A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő vadmacska (Felis silvestris) preparátum a természettudományi gyűjtemény részét képezi. A vadmacska Európa egyik legkevésbé ismert emlős ragadozó faja. Busa fejű, a házi macskánál valamivel nagyobb és hosszabb végtagú, jellegzetes cirmos mintázatú ragadozó, a házimacskától erőteljesebb testfelépítése és jellegzetes mintázatú, bozontos farka különbözteti meg. Farka vastag, tompa végű, rajta 7-9 fekete gyűrű látható. További különbség, hogy mancsa világosabb, orra barnás, tépőfoga nagyobb. A hímek átlagos testhossza a 30 cm hosszú farok nélkül körülbelül 60 cm. Testtömege 5-6,8 kg között mozog, de a Kárpátokban találtak már 15 kg-os példányokat is. A nőstények átlagos testtömege 3,8 kg. Főleg éjszaka és szürkületkor mozog. Ragaszkodik a territóriumához, ahol több tanyája van, és egy kialakított vadászösvény-rendszerben mozog. Lesből vadászik főleg rágcsálókra, de elkapja a madarakat, hüllőket és rovarokat is. Magányosan élő állat. A szaporodási időszaka január és március között van. A vadmacskák megközelítően 15 évig élnek. Rejtőzködő életmódja miatt ritkán találkozhatunk vele az erdőt járva.
