A szegedi Móra Ferenc Múzeum birtokában lévő képeslapon egy villamos kocsi látható a XX. század második feléből. A fotót Kovách László készítette. A villamos közlekedés megindulása a legnagyobb városokban az 1900-as évek elejére tehető. Az 1950-es évek végére már mind a négy, ma is villamost üzemeltető városnak égető szüksége volt az elhasználódott, 50–60 éves járműveket felváltó új kocsikra. Ebben az időszakban hazánkban villamos motorkocsit már csak a Ganz-MÁVAG gyártott, de ez a gyár exportkötelezettségei miatt mindössze évi 25 darab UV kocsit tudott szállítani a Fővárosi Villamosvasút részére. Áthidaló megoldásként a Fővárosi Villamosvasút csuklós villamoskocsit tervezett, melyet saját kivitelezésben a Füzesi Árpád Főműhelyben – kooperációban az alvázat és a kocsiszekrényt készítő MÁV Debreceni Járműjavítóval – gyártani kezdett. Ezek közül látható egy a képeslapon.
A dokumentumfilm bemutatja az egyszerű vidéki ember természetes emberi hiúságát; igényét a vándor-fotós által készített képpel kapcsolatban. Az emberi érzéseket vizsgálja; egyeseknek milyen fontos egy régi, töredezett, vagy eltépett fénykép restaurálása. Alkotók: Breier György gyártásvezető, Ragályi Elemér operatőr, dramaturg Zsugán István, Vértessy Sándor író, Zolnay Pál rendező. MAFILM 1971. Nem is olyan rég, a fényképezés nem volt mindennapi dolog. Filmes technikával szakemberek végezték, különösen vidéken, ahol nem volt mindenhol Ofotért, fényképész, ahol elkészítették, de legalábbis előhívták, sokszorosították a képeket._x005F_x000D_ _x005F_x000D_
A felvétel bohókás emberek bohókás találmányait mutatja meg nekünk. Ez a film a bizonyíték arra, hogy rossz ötletek is lehetnek alapjai egy jó találmánynak, illetve rámutathatnak a hiányosságokra. A dokumentumfilm felvonultat kétkifolyós teáskannát,ablaktörlővel ellátott napszemüveget, lépkedő autót, repülőket. A végletekig megszállott emberek a találmányaikkal mosolyt biztosan csalnak az arcunkra. A film archív anyagot is tartalmaz, a cenzúraszöveg önmagában alig mutat meg tárgyakat, találmányokat. Alkotók, közreműködő színés Dózsa László, hangmérnök Szűcs Péter, forgatókönyv író Kabdebó György, vágó Somló Mária, operatőr Tiefbrunner László, Kabdebó György rendező. MAFILM 1980. _x005F_x000D_ _x005F_x000D_ _x005F_x000D_
A józsefvárosi Palota negyed egyik szép épülete a Puskin utca és a Bródy Sándor utca sarkán található a Gschwindt-palota, melynek homlokzatára egy napóra került. Beszédes ez az időmérő, hiszen a napórára vésett évszám a ház építésénak a dátuma. A mosolygó nap-arc mellett ott találunk egy kakast és egy baglyot is "napszakjelző" funkcióval. 2013 óta ismét mutatja az időt a díszes napóra.
