A XX. század elején a balatoni üdvözlőlapokon az időjárás, a horgászat és a hajózás témáit ábrázolták. A Vihar a Balatonon című 1915. augusztus 12-én postázott, a Balatoni Múzeumban őrzött képeslapon a háborgó "magyar tenger" és egy gőzhajó látszik. A tajtékok magasak, a kép komor, láthatóan nagy széllökések akadályozhatták a hajót a haladásban.
Gőzgépnek olyan berendezést nevezünk, amely az üzemanyag elégetése során a vizet gőzzé alakítja, és a keletkezett gőz energiáját hasznosítja, azaz mechanikai energiává alakítja. A gőzgép a legrégibb hőerőgép, azaz belső energiát mechanikai energiává alakító eszköz. A gőzgépek megjelenésének igen nagy volt a jelentősége az iparban és a közlekedésben is.
A keszthelyi múzeum levéltárában őrzött balatoni üdvözlőlap 1918-ban készült, a balatoni viharban hánykolódó Baross hajót ábrázolja. A Baross a második gőzhajó volt, amely a Balatonon a menetrend szerinti hajózást végezte 1889-től 1922-ig. Először Siófok és Balatonfüred, később Balatonalmádi - Balatonfüred - Siófok - Balatonalmádi útvonalon közlekedett.
A homokóra az időmérés egyik régi eszköze. Két egyforma nagyságú, közelítően kúp alakú edényből áll, amelyek lyukas csúcsait illesztik egymáshoz. A felső edényt homokkal töltik meg, amely a nyíláson egy bizonyos idő alatt az alsó edénybe folyik. A homok mennyiségével és a lyuk nagyságával lehet a mért időegységet meghatározni. Amikor a felső edény kiürül, a homokórát megfordítják, hogy ismét a homokkal teli edény legyen fölül.
