A kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő preparátum képe. A múzeum anyagait 1877-ben kezdték gyűjteni az akkor még Somogyvármegyei Régészeti és Történeti Társulat tagjai. A gyűjteményt Gönczi Ferenc néprajzkutató alakította múzeumi anyaggá 1909-ben. Később ide került az 1355 darabból álló Rippl-Rónai hagyaték. A múzeum 1951-ben vette fel Rippl-Rónai József nevét.
A debreceni Nagyerdei Kultúrparkot 1958-ban alapították. 1961 óta összevonva működik a Vidámparkkal. A Kultúrpark területe 1994 óta természetvédelmi oltalom alatt áll. Nem csak mint állatkert működik, hanem egyre inkább növénykerti feladatokat is ellát. Találhatók itt olyan állatok, melyek Magyarországon csak a Kultúrparkban láthatók, mint például a nyerges gólyák, vagy a fuvolázó madár.
A debreceni Nagyerdei Kultúrparkot 1958-ban alapították. 1961 óta összevonva működik a Vidámparkkal. A Kultúrpark területe 1994 óta természetvédelmi oltalom alatt áll. Nem csak mint állatkert működik, hanem egyre inkább növénykerti feladatokat is ellát. Találhatók benne olyan állatok, melyek Magyarországon csak a itt láthatóak, mint például a nyerges gólyák, vagy a fuvolázó madár.
A fényképen egy 100-110 éves kocsányos tölgy látható. A fa Debrecen belvárosában található. A fát 1993-ben védetté nyilvánították, akkor még teljesen egészséges volt. A fa jelenleg folyamatosan pusztul, lombkoronája már csak 50%-ban ép.
Hazánkban rendszeresen fészkelő, de költöző madarunk. Márciustól szeptemberig a mocsarakban, árterekben megfigyelhető. Röptében is jól felismerhető görbe, behajlított nyakáról és fekete lábáról, sárga lábfejéről. Vakítóan fehér a tollazata.Nászidőszakban kis fehér bóbitája van. Tápláléka halak, kétéltűek, rovarok. Telepesen fészkel folyók melletti ligeterdőkben, fészekalja 3-6 tojásból áll. Fokozottan védett.
