A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő vándorsólyom (Falco peregrinus) preparátum a természettudományi gyűjtemény részét képezi. A vándorsólyom közepes termetű ragadozómadár, testtömege 600-1100 g, hossza 40-50 cm is lehet. A tojó mintegy egyharmaddal nagyobb a hímnél. Kiterjesztett szárnyainak fesztávolsága eléri az egy métert. A felnőtt madarak feje, nyakszirtje és pofája szürkésfekete, hátuk hamvas palaszürke. A torok és a begy fehéres, a mell apró csepp alakú pettyekkel mintázott. A toll által szabadon hagyott részek, a csüd, a lábujjak és a viaszhártya sárga, és a hímeknél általában élénkebb színű. A vándorsólymokra jellemző a széles sötét barkó, amely az öreg és a fiatal madáron egyaránt megtalálható. Az európai vándorsólyom szinte kizárólag repülő madarakra vadászik. A verébtől a szürke gémig, több száz madárfaj szerepel az étlapján világszerte. A madarak mellett nagyobb, repülő rovarokat, denevéreket, egyes helyeken rágcsálókat is zsákmányolnak. A vándorsólymok nem építenek fészket, hanem hollófészekbe, sziklapárkányok üregeibe rakják le 3-5 tojásból álló fészekaljukat. A szülők felváltva ülnek a tojásokon, egészen a kikelés előtti időszakig, amikor a tojó teljesen átveszi a kotlás feladatát.
A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő vízityúk (Gallinula chloropus) preparátum a természettudományi gyűjtemény részét képezi. A vízityúk egész Európában megtalálható, kivéve néhány északi területet. A madár hossza 35 centiméter, szárnyfesztávolsága 50-55 centiméter és testtömege 145-490 gramm. A tollazata fekete, helyenként sötétbarnás árnyalatú, a farka alul fehér. A hím és a tojó hasonló kinézetű. Hosszúra nyúlt lábujjai segítik az ingoványos talajon való közlekedésben. A csibék tollazata fekete, csőrük és szemük környéke piros, fejük teljesen kopasz. Csak 6 hónapos korukban lesz élénkpiros a csőrük, addig narancssárga vagy citromsárga színűek. Tápláléka növények, bogyók, rovarok és egyéb kistermetű gerinctelenek. A költési szezon kivételével társas lény. A költési időszak áprilistól augusztusig tart, ebben az időben 2-3 fészekaljat nevel fel a pár, egy fészekaljban 10 tojás van. Az előző fészekaljból kikerült madarak segítenek felnevelni az öregeknek a következő fészekaljakat. E madár akár 15 évig is élhet, de átlagban csak 3 évig él.
Közép-Európa legnagyobb szikes pusztája több érdekességet rejt magában. A szikeseken és a vizes élőhelyeken kialakult növény- és állatvilág is egyedülálló. Magyarországon először ezen a területen alakult nemzeti park, melyet 1999-ben az Unesco a Világörökség részének nyilvánított. A hortobágyi mozaikképen a következők láthatóak: csikós a gémeskútnál; Hortobágyi Csárda; Kilenclyukú híd.
A tanyák a legkisebb települések hazánkban, és mára erősen visszaszorult a szerepük, bár száz éve még jelentős számú magyar lakos élt tanyákon, és tartotta fent magát földművelésből, állattenyésztésből. A kép a szolnoki Damjanich János Múzeum Néprajzi Fotótárának tulajdona, 1971-ben készült.
A Föld élőlényeiről tájékoztató kártyákat készített és adott ki a Nagyerdei Kultúrpark Nonprofit Kft. A kártyák az állatok élőhelyét, elterjedését, táplálkozását és életmódját is bemutatják. A dokumentumok a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készültek el. A képen bemutatott lovag anolis 33-49 cm hosszú, Kubában őshonos ragadozó állat.
