A Föld élőlényeiről tájékoztató kártyákat készített és adott ki a Nagyerdei Kultúrpark Nonprofit Kft. A kártyák az állatok élőhelyét, elterjedését, táplálkozását és életmódját is bemutatják. A dokumentumok a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készültek el. A kártyából a gibbonfélék családjába tartozó - valamennyi fajuk Ázsia déli felén (Dél-Ázsia, Dél-Kína és Délkelet-Ázsia) őshonos - fehérkezű gibbon tulajdonságait ismerhetjük meg.
1986-ban "A rezgések titkai" címmel jelent meg egy hír a Kecskeméti Szelme című újságban, mely a Jókai Mór Általános Iskola és Piarista Gimnáziumban megrendezett kiállításról számol be. A kiállításon többek között a Magyar Tudományos Akadémia eszközeit és egy magángyűjtemény zeneszerszámait is megtekinthették a látogatók. A dokumentum az újságcikket tartalmazza.
A kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő gyűjtemény darabja. A múzeum anyagait 1877-ben kezdték gyűjteni az akkor még Somogyvár megyei Régészeti és Történeti Társulat tagjai. A gyűjteményt Gönczi Ferenc néprajzkutató alakította múzeumi anyaggá 1909-ben. Később ide került az 1355 darabból álló Rippl-Rónai hagyaték. A múzeum 1951-ben vette fel Rippl-Rónai József nevét.
A debreceni Nagyerdei Kultúrparkot 1958-ban alapították. 1961 óta összevonva működik a Vidámparkkal. A kultúrpark területe 1994 óta természetvédelmi oltalom alatt áll. Nemcsak mint állatkert működik, hanem egyre inkább növénykerti feladatokat is ellát. Találhatók itt olyan állatok, melyek Magyarországon csak a kultúrparkban láthatók, például a nyerges gólyák vagy a fuvolázómadár.
A debreceni Nagyerdei Kultúrparkot 1958-ban alapították. 1961 óta összevonva működik a Vidámparkkal. A kultúrpark területe 1994 óta természetvédelmi oltalom alatt áll. Nem csak mint állatkert működik, hanem egyre inkább növénykerti feladatokat is ellát. Találhatók itt olyan állatok, melyek Magyarországon csak a kultúrparkban láthatók, például a nyerges gólyák vagy a fuvolázómadár.
