Magyar népmesék IV. sorozat Forgatókönyv - A szegény ember kilenc tyúkja, kakasa
Leírás
A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzkutató Csoportjának népmesegyűjteményének feldolgozásából készült animációs sorozat 1984-es évadának 8. epizódja. A sorozat producere és ötletgazdája Mikulás Ferenc, a gyártó a Pannónia Filmstúdió Kecskeméti Műterme. A sorozat szakértője, az epizód forgatókönyvírója és társrendezője Jankovics Marcell volt. A kezdeti részekben híres mesemondók olvasták fel a történeteket, azonban már az első évadtól rájöttek, hogy a stúdióban történő hangrögzítésre a profi színészek jobb választásnak bizonyulnak. Így a sorozat többségében, köztük jelen epizódban is Szabó Gyula mesél. SZINOPSZIS: Mese egy szegény emberről, aki ravaszságot tanul a rókától, s végül még annak eszén is túljár.
Magyar népmesék VI. sorozat Forgatókönyv és figuratervek - A papucsszaggató királykisasszonyok
Leírás
A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzkutató Csoportjának népmesegyűjteményének feldolgozásából A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzkutató Csoportjának népmesegyűjteményének feldolgozásából készült animációs sorozat 2007-es évadának 7. epizódja. A sorozat producere és ötletgazdája Mikulás Ferenc, a gyártó a Kecskemétfilm Kft. A sorozat szakértője Jankovics Marcell volt. A kezdeti részekben híres mesemondók olvasták fel a történeteket, azonban már az első évadtól rájöttek, hogy a stúdióban történő hangrögzítésre a profi színészek jobb választásnak bizonyulnak. Így a sorozat többségében, köztük jelen epizódban is Szabó Gyula mesél. SZINOPSZIS: A király nincs megelégedve az eladó sorban lévő lányának kezéért kihirdetett verseny eredményével, mivel egy jöttment fiú nyerte azt el. A király elhatározza, hogy olyan próba elé állítja, aminek segítségével megszabadulhat tőle: megteszi nyúlpásztornak. Egy öregasszony segítségével, aki a “csillagokból” érkezik és egy “csodasípot” ad neki, a fiú ezt a próbát is kiállja. Igazából a furfangossága révén a fiú túljár a király és a lánya eszén. Végül elnyeri nemcsak a királylányt, hanem a ...
Városlőd a XIX. században országos hírnévre tett szert a kőedénygyárnak köszönhetően, ahol kályhacsempét is gyártottak. A városlődi edénynek jellemzője a hajszálrepedés-mentesség és a sajátos stílusú népies motívum megjelenése volt. 1920 körül kézzel festett tányérokat, tálakat, bögréket, korsókat, mosdókészleteket gyártottak az üzemben. A II. világháború után a kőedénygyár csökkentett létszámmal újra tudta indítani a termelést. 1947-ben már Hollandiába is exportált teáskannákat, csészéket. 1950-ben az államosítás után a gyár megszűnt. Az objektum a 6324, 6325 és 6323 sorszámon nyilvántartásba vett városlődi tányérok képeit tartalmazza.
Városlőd a XIX. században országos hírnévre tett szert a kőedénygyárnak köszönhetően, ahol kályhacsempét is gyártottak. A városlődi edénynek jellemzője a hajszálrepedés-mentesség és a sajátos stílusú népies motívum megjelenése volt. 1920 körül kézzel festett tányérokat, tálakat, bögréket, korsókat, mosdókészleteket gyártottak az üzemben. A II. világháború után a kőedénygyár csökkentett létszámmal újra tudta indítani a termelést. 1947-ben már Hollandiába is exportált teáskannákat, csészéket. 1950-ben az államosítás után a gyár megszűnt. Az objektum a 6327, 6328 és 6329 sorszámon nyilvántartásba vett városlődi tányérok képeit tartalmazza.
Magyar népmesék VII. sorozat Forgatókönyv és figuratervek - Az elátkozott kastély
Leírás
A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzkutató Csoportjának népmesegyűjteményének feldolgozásából A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzkutató Csoportjának népmesegyűjteményének feldolgozásából készült animációs sorozat 2009-es évadának 3. epizódja. A sorozat producere és ötletgazdája Mikulás Ferenc, a gyártó a Kecskemétfilm Kft. A sorozat szakértője Jankovics Marcell volt. A kezdeti részekben híres mesemondók olvasták fel a történeteket, azonban már az első évadtól rájöttek, hogy a stúdióban történő hangrögzítésre a profi színészek jobb választásnak bizonyulnak. Így a sorozat többségében, köztük jelen epizódban is Szabó Gyula mesél. SZINOPSZIS: Egyszer egy szegény özvegyasszony megbetegszik, és meghal – de semmit nem tud a lányára hagyni. A lány elmegy hazulról kéregetni, de hiába, senki nem ad neki semmit, inkább dolgozni küldik. Igen ám, de a lány nagyon rest volt – inkább megpróbál a ravaszságával boldogulni. A királyt is becsapja, aki éppen a kastélyát árulja annak, aki cseppet sem alkuszik. Így jut be a kastélyba, aminek ahány nap, annyi ablaka van, ahány hét, annyi ajtaja van, s ahány hónap, annyi szobája van.
