A lisztes bödönt ábrázoló kép 1983-ban készült, a szolnoki Damjanich János Múzeum néprajzi fotótárában található meg. A bödön élelmiszer tartására szolgáló, rendszerint kívül-belül mázas cserépedény, fedővel vagy kihajló (leköthető) szájjal. Leggyakoribb formája a keskeny fenekű, fazékhoz hasonló bödön, a másik változata a képen is látható henger alakú, gyakran domborműves díszítésű, az oldalán gombfogóval ellátott változat. A bödönök födője is gyakran díszes, figurális. A díszesebbek általában megrendelésre készült tárgyak voltak, olykor évszámmal és felirattal.
A Tolnai Népújságban található cikkből kiderül, milyen programokkal készült Bonyhád 1991-ben Szent István királyunk és az új kenyér ünnepére. A Tolnai Népújság a megye napilapja, elsősorban helyi híreket, információkat tartalmaz, de emellett beszámol az országos közéleti, gazdasági eseményekről is. Az eredeti dokumentum fellelhető a Solymár Imre Városi Könyvtárban Bonyhádon.
A szilke olyan kívül és belül is mázas cserépedény, melyben a mezőn dolgozóknak vitték ki az ételt úgy, hogy kantárba, kasornyába (általában vászonszalagból készült háló) téve fogták, ezen kívül szilvalekvárt is tettek el benne télire. Egyéb elnevezései: rátó, röstölő, sirány. Általában függőleges állású füle van, amely a szájból indul. A nagyobb méretűnek lehet két füle is. Nagy mennyiségben készülő edény, s mivel mázas, a tálas mesterek készítették. Mérete alapján megkülönböztetünk nagy szilkét (kétfülű, és 25 cm-nél magasabb), a szilkét (15–25 cm magas), és kis szilkét (magassága 15 cm alatt marad). A képen látható fekete mázas, hasán matyó rózsákkal díszített, Onga faluban gyűjtött kis szilke a Herman Ottó Múzeum tulajdonát képezi.
A több, mint 150 oldalas kézirat a Pest megyei Kóka község történelmét dolgozza föl a honfoglalástól napjainkig. A 22. oldalon kezdődő a "Kóka népe a honfoglaláskor" című részbe történő beleolvasást követően (23. oldal közepéig javaslom kijelölni az elolvasandó részt) a honfoglaláskori történések Pest megyére és a mai Pest megyei településekre vonatkoztatva is tartalmaznak információkat.
A Lánchíd pesti hídfőjének közelében áll az Engel József (építész Weber Antal) által készített Széchenyi-szobor. Az alkotást 1880-ban avatták fel. A 4,5 méter magas szobor bronzból készült._x005F_x000D_ Széchenyi díszmagyarban áll a több mint nyolc méter magas gránittalapzaton. Bal keze kardján nyugszik, jobbjában papírtekercset tart. _x005F_x000D_