A Filozófusok kertje Budapest I. kerületében a Hegyalja út és az Orom utca között a Gellért-hegy lábánál található. Az elfelejtett tündérketben Wagner Nándor szobrász alkotása 2001-ben készült, nyolc egészalakos - Jézus Krisztus, Buddha, Laoce, Ábrahám, Ekhnaton, Gandhi, Bodhi Dharma, Assisi Szent Ferenc - szobor ábrázolásával.
A Filozófusok kertje Budapest I. kerületében a Hegyalja út és az Orom utca között a Gellért-hegy lábánál található. Az elfelejtett tündérketben Wagner Nándor szobrász alkotása 2001-ben készült, nyolc egészalakos köztéri szobor-Jézus Krisztus, Buddha, Laoce, Ábrahám, Ekhnaton, Gandhi, Bodhi Dharma, Assisi Szent Ferenc- ábrázolásával. A képen előtérben Ekhaton, a háttérben Ábrahám alakja látható.
A Mária Magdolna templom története a XIII. századtól végig követi a Budai várnegyed sorsát. IV. Béla király a tatárjárás után vár építését határozta el ezen a helyen. Az első írásos említés a templomról 1257-ből származik, a legkorábbi építmény a XIII. század közepe és a XIV. század közepe között épült, melynek maradványait 1958 és 1965 között elvégzett ásatások tárták fel. A ma álló torony falán látható emléktábla alapján itt helyezték örök nyugalomra az utolsó Árpád-házi királyt, III. Andrást. A felújított torony a Budai Várban a Kapisztrán tér 6. szám alatt található, Budapest Főváros I. kerületi Budavári Önkormányzat Polgármesteri Hivatal épületével szemben.
A Magyar Híradó 1924.októberi száma még fekete-fehér változatban és hang nélkül tájékoztatja a nézőket a nagyvilág történéseiről. Magyarországon az első filmhíradókat az 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmával forgatták, de a rendszeres filmhíradó készítése csak a XX. század tízes éveiben indult meg. 1991-ig tartott az a korszak, amikor a mozilátogatók a nagyjátékfilmek előtt a filmhíradókból tájékozódhattak hazánk és a nagyvilág jelentősebb eseményeiről. Ekkorra viszont a televízió és a videotechnika fejlődése túlhaladottá tette a híradózás e fajtáját.
„Az immár 450 éves, legendás tradíciókkal bíró, évkönyveiben nagy neveket jegyző diákvárosról vallanak a ma ottani diákjai, tanárai. Több szempontból, konkrét példákkal alátámasztva, de egyöntetűen megfogalmazva, hogy mind struktúrájában, berendezkedésében, házirendjében, mind oktatásában, sőt élettempójában nem tudta követni az időközben megváltozott követelményeket, nem értette meg az idők szavát. Mesterségesen-mereven elzárkózott minden reformtól, hogy aztán az ily módon megnyilatkozó hagyománytisztelet következtében ma is a középkor légköre lengjen telepedjék a városra. A Kossuth Kollégium tanulói vallanak, hogy mi az, ami őket ide, ebbe a városba vonzotta, az ország szinte minden tájáról:"...Romantikus elképzeléseim voltak Patakról, nem szerettem Pestet...Az angol tagozat...A híre...Pest után szívesen eljön az ember egy kisvárosba... S miként vallanak arról, amivel találkoztak, a megismerés után hogyan látják Patakot? Készült 1972-ben a MAFILM megbízásából. Alkotók: Galamb Margit vágó, Koltai Lajos operatőr, Paulus Alajos gyártásvezető, Kardos Ferenc rendező._x005F_x000D_ _x005F_x000D_
