Rézmetszet, mozsárágyúk. A mozsár (korabeli nevén bombarda, vagy bombázó) olyan rövid csövű tűzfegyver, amely nagy csőemelkedéssel, meredek lövedékröppályán tüzel, kis hatótávolságra, nagy rombolóerejű lövedékkel. A három alapvető lövegtípus egyike (ágyú, tarack, mozsár). A 19-20. századfordulón és után készítettek nagy lőtávolságú, hosszabb csövű igen nagy űrméretű mozsarakat is, amelyek így részlegesen az ágyúk szerepét is átvehették, innen a mozsárágyú nevük. Ezek a lövegek rendszerint csak vasúton voltak mozgathatóak, a vasúti lövegek családjába tartoznak.
Egy általános iskolai napköziotthon bemutatása a gyerekek és a tanár megszólalásával. Készítették: Komlóssy Annamária vágó, Toldi Zoltán hang, Zsugán István dramaturg, Zöldi István operatőr, Dobray György rendező. Közreműködtek: Dr. Czigány Balázsné és volt napközis osztálya. A gyerekek vallanak saját élethelyzetükről, arról, hogyan élnek, miért napközisek, milyen a napközis élet. Majd elbúcsúzik tőlük kedvenc tanárnőjük._x005F_x000D_
Mángorló a Nyékládházáról, mely megtekinthető a miskolci Hermann Ottó Múzeumban. Domború, trapézforma keresztmetszetű 'M. J. 1895' rákarcolással. Anyaga keményfa, formája négyszögletes. Az alsó lapja hullámosra faragott, felső lapjának szélei ferdén levágottak. A felső lapon négyszögletes keretben írott M és J 1895. évszám olvasható. A nyél henger alakú, vége szögletesre faragott. A felső lap kissé repedt. A Néprajzi Lexikon leírása a mángorlóról: A vászonneműek mosás utáni kisimítására, fényesítésére, mángorlására a paraszt- és pásztorcsaládokon kívül a városi polgárság is használta. A simítandó vásznat nyújtófára tekerték, majd a mángorló bordázott felével görgették, a gombos ingek múlt századi divatba jöttével tértek át a sima aljú mángorlók használatára, melyek nem törik a gombot. Készítésével mesteremberek, bognárok, molnárok és falusi faragók, pásztorok egyformán foglalkoztak. Faragtak megrendelésre, eladásra vagy ajándékul. A legény szeretőjének, a férj feleségének. Gyakran évszámot, feliratot találunk díszítményeik között, esetleg a készítő vagy a használó nevét.
Oklevél Cserey József, a megyei népdalverseny I. helyezettje részére
Leírás
Két évente Kalocsán rendezik meg Cserey József (1921-1982) népdalgyűjtő, zenepedagógus emlékére a nevét viselő megyei népdalversenyt. A 2008. évi győztes, Lakos Pál részére kiállított sárga színű, fekete kacskaringós keretdíszítéses, nyomtatott díszoklevél látható a képen. A népdalversenyről bővebben: https://www.youtube.com/watch?v=s8eecLTBd3I
A múzeum az emlékezet helye, feladata az emberi történelem során megőrzött tárgyi és egyéb emlékek összegyűjtése, majd tudományos rendszerezése, és végül kiállítása a látogatók számára. Bemutató tevékenysége mellett mára rendezvények otthonául szolgáló helyszínként is fontossá vált. A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában található az eredeti kép.
