A Millenniumi emlékmű Budapesten, a Hősök terén található, mely a magyar honfoglalás ezeréves jubileumának állít emléket. Az emlékmű az 1896-os millenniumi ünnepségekre szánt számtalan építészeti és városfejlesztési beruházás egyik ékköve, ami azonban a késlekedések miatt csak tíz évvel később, 1906-ra készült el. Tervezője Schickedanz Albert, az eredeti szobrok többsége Zala György munkája._x005F_x000D_ Az emlékmű két oszlopcsarnokában 7-7 szobor kapott helyet, sorrendben: Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla, Károly Róbert, Nagy Lajos, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, I. Ferdinánd, III. Károly, Mária Terézia, II. Lipót és I. Ferenc József szobra. A szobrok alatt egy-egy dombormű mutatta be az adott uralkodó vagy személy működésének, életének legjelentősebb mozzanatát._x005F_x000D_ Mátyás király szobra a jobb oldali oszlopcsarnokban balról a második szobor. Zala György 1905-ben készítette.
A budavári Szent István szobor a Duna felőli oldalon a Halászbástya és a Mátyás templom közötti téren található.A műalkotás Stróbl Alajos, a talapzat Schulek Frigyes alkotása. A négy méteres bronzszobor a gazdagon feldíszített lovon ülő Szent Istvánt ábrázolja fején a koronával, vállán palásttal, jobb kezében kettős keresztet tartva. A talapzat ovális alakú, négy oldalán dombormű látható, melyek mindegyike István uralkodásának kiemelkedő mozzanatait ábrázolja: koronázás, törvényhozás, templomépítés, Bécs hódolata. A szobrot 1906-ban avatták fel.
Magyarország története 1711-1815 "Életünket és vérünket", Betelepítés és újjáépítés, Soknyelvűvé váló ország, háborús fenyegetések, Testőrírók Bécsben, II. József meghátrál, A barokk pompája, Tudomány és babona, Család, szórakozás, sport, A kalapos király, Ébredező nemzetiségek. Ez idő alatt Magyarországnak öt uralkodója volt: a Habsburg-leszármazottak - mivel a bécsi politikának a birodalom valamennyi tartományában sikerült elfogadtatni a nőági örökösödést - a Habsburg-Lotaringiaiak. Öt eltérő jellem: a méltóságteljes, de alattvalói érdekei iránt közömbös III. Károlytól a lelkiismeretes, de mindenbe beavatkozó Mária Terézián, az önfeláldozó II. Józsefen és a korán elhalt II. Lipóton keresztül a rosszindulatú, gyanakvó Ferencig. Több, mint 300 színes fényképpel, rajzzal és térképpel mutatja be mindezt a könyv. http://www.konyvnet.hu/konyv.php?konyv_id=43767#ajanlok_x005F_x000D_
Madách Imre Az ember tragédiája című alkotásának színpadi fotója. 1852-ben a halálra ítélt Rákóczy János szabadságharcos rejtegetése miatt Madách Imrét letartóztatták. A börtönben írta meg Az ember tragédiája első változatát Lucifer címen, aztán 1856 és 1857 között a mű második változatát. 1859. február 17. és 1860. március 26. között született meg az eredeti változat. A mű ősbemutatóját 1883. szeptember 21-én tartották - a magyar drámát azóta ezen a napon ünnepeljük -, azóta is egyike a legtöbbet játszott magyar színműnek. A debreceni Csokonai Nemzeti Színház archívumának fotódarabja.
Az ember tragédiája a Szegedi Szabadtéri Játékokon
Leírás
Egyik legnépszerűbb színdarabunk Madách Imre Az ember tragédiája, amelyet a Szegedi Szabadtéri Játékokon is bemutattak. Madách halhatatlan alkotását sokszereplős produkcióban láthatták a nézők a Tisza-menti városban. A bemutatóról készült fotó a szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdona, a képről készült képeslapot a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata adta ki.
