Karádra látogattak el a film készítői, hogy felvételek és riportok segítségével érzékeltessék azt a változást, amit a helyi munkalehetőség /Május 1. Ruhagyár/ hozott a falu és a falusiak életébe. A cenzúra szövegét olvashatjuk, ami alapján döntöttek az akkori illetékesek, hogy vetíthető-e a film. Forgalmazta a Mafilm 1973-ban. Rendező, forgatókönyvíró: Kiss József._x005F_x000D_ _x005F_x000D_
Várkonyi Zoltán színművész, rendező, színházigazgató, író. Budapesten született 1912. május 13-án, elhunyt_x005F_x000D_ 1979. április 10-én. Síremléke Varga Imre alkotása, mely a Farkasréti temetőben található. Az emlékhely a művész életét jelentő színjátszás egyik jelképét, a színházi függönyt szimbolizálja.
A képen Lakatos Pál Sándor szobrászművész Naprendszer-modell című alkotásának egyik tagja, a Vénusz látható. A teljes, 3,3 milliárdos kicsinyítésű makett, a Nap, a nyolc bolygó és a Plútó méretarányos megjelenítése. A Nap a Városháza keleti sarkánál a Lestár téren van. A közelben helyezkedik el a Merkúr, a Vénusz, a Föld és a Mars. A Jupiter kissé messzebb a Hírös Forrás mellett, a Szaturnusz a Piaristák terén, az Uránusz a körúton túl a Szövetség téren, a Neptunusz pedig a SZÜV bejárata előtt látható, méretarányos távolságokban. A trónfosztott Plútó a Planetáriumban található. A Nap egy 41,8 cm-es bronzgömb, a Föld borsószemnyi, a Plútó egy mákszemnél is kisebb. Az égitestek egy-egy Napot ábrázoló gömb különböző metszetében, 60X60-as gránitlapon elhelyezett önálló szobrászati alkotások, mellettük egy térképen látható az elhelyezkedésük. A modell tervezője E. Kovács Zoltán, csillagász.
A szilke olyan kívül és belül is mázas cserépedény, melyben a mezőn dolgozóknak vitték ki az ételt úgy, hogy kantárba, kasornyába (általában vászonszalagból készült háló) téve fogták, ezen kívül szilvalekvárt is tettek el benne télire. Egyéb elnevezései: rátó, röstölő, sirány. Általában függőleges állású füle van, amely a szájból indul. A nagyobb méretűnek lehet két füle is. Nagy mennyiségben készülő edény s mivel mázas, a tálas mesterek készítették. Mérete alapján megkülönböztetünk nagy szilkét (kétfülű, és 25 cm-nél magasabb), a szilkét (15–25 cm magas), és kis szilkét (magassága 15cm alatt marad). A képen látható szilke keskeny fenekű, keskenyedő nyakú, középen hasas forma. Füle az álló perem aljából indul. Nyakán két fakéssel karcolt, körbefutó csík van. Belül színtelen mázas, kívül, a hasa aljáig. A Göncön gyűjtött cserépedény a Herman Ottó Múzeum tulajdonát képezi.
Bátori Schulcz Bódog (más forrásokban Bátori-Sulcz Bódog, Körmöcbánya, 1804. január 4. – Garamkövesd, 1885. március 8.) honvédezredes az 1848-49-es szabadságharc 23 csatájában vett részt és tűnt ki bátorságával. Emlékiratait 1870-ben adta ki Egervári Ödön honvéd-huszár hadnagy, a pesti székhelyű Vodiáner Nyomdában. A dokumentum az emlékirat részletét tartalmazza.