A képen egy 1911-es penny látható, kissé sérült az érme. Átmérője 30,8mm, az eredeti megtekinthető a Nyíregyházi Kállay Gyűjteményben. Az érmén az aktuális uralkodó látható. 1911-1922-ig készült ez a fajta, V. György képével, aki 1910-től 1936-ig volt uralkodó. A pénzen ez a szöveg olvasható: GEORGIVS V DEI GRA: BRITT: OMN: REX FID: DEF: IND: IMP:
A képen egy 1945-ös penny pénzérme látható. Átmérője 30,8mm, az eredeti megtekinthető a Nyíregyházi Kállay Gyűjteményben. Az érmén az aktuális uralkodó, VI. György látható. Az alaptípus 1937-1940 és 1946-1951 között készült. A háború miatt egy eltérő összetételűt gyártottak 1944-45-ben. Az érme szövege: GEORGIVS VI D:G:BR:OMN:REX F:D:IND:IMP. A háború után az érméről lekerült az India császára szöveg "IND IMP"._x005F_x000D_ _x005F_x000D_
A képen a budapesti Rákóczi út 12. szám alatt egykor működött ruházati áruház reklámja látható. A Gutmann-sarok épülete a Rákóczi út és Síp utca sarkán áll, az épület és a portál egyszerre épült Wälder Gyula építész tervei szerint az 1930-as évek derekán. Gutmann J. és Társa ruházati áruház jellegzetes védjegye az elszakíthatatlan ruhát húzó embereket ábrázoló embléma volt, ez nem csak a plakáton figyelhető meg, de egykor épület oromzatát is díszítette. Később az államosításokat követően a Verseny Áruház vette át a Gutmann áruház helyét. Az 1939-ből származó, irodakabátot hirdető reklámtábla a Bruchsteiner Ármin és Fia Litográfiai Műintézetben készült. A fotó a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményének darabja.
A képen egy juhar-jávorfából kivágott, faragott, vésett, karcolt, üvegcseréppel simított díszes paprika-sótartó látható. Kétosztatú, rekeszei csésze alakúak, elfordítható fedőkkel. Fogója stilizált kakasfigura. Az eredeti tárgy megtekinthető a miskolci Herman Ottó Múzeumban. Méretei: hossza: 14,8 cm. T.Á.: 4,8 cm. Magassága: 11 cm.
A füstöskonyhából a kemencéből kiszálló füst csak egy a tetőbe vagy a falba vágott lyukon, esetleg még az ajtón is távozhatott. A lakóház sütőkemencéjében sütöttek, főztek, vizet melegítettek, de a kemencét szárításra is használták. A későbbiekben a kemencék oldalainál széles padkákat építettek. A Tihanyi Szabadtéri Néprajzi Múzeum kiállításán a halászcéh füstöskonyhája látható a képen.
