A kecskeméti Magyar Naív Művészek Múzeuma 1976-ban nyílt meg. A múzeum célja a hazai naív alkotóművészek munkáinak bemutatása, népszerűsítése. A naív művész elnevezés a rendszeres művészeti oktatásban nem részesült alkotókat foglalja össze. A Kecskeméten található múzeum hazánk egyetlen ilyen jellegű intézménye. A múzeum gyűjteményébe tartozik a címben szereplő kép is.
A képen egy rajzolt tájékoztató térkép látható az 1930-as évekből, mely a Corvin Áruház megközelíthetőségét mutatta meg a turistáknak, így a főbb fővárosi szállók vannak még jelölve a térképen. A Corvin Áruház az egyik legrégebbi budapesti nagyáruház, központi fekvésének köszönhetően pedig a főváros egyik leglátogatottabb áruháza volt, melyet 1926. március 1-jén adták át a vásárlóknak. A német nyelvű térkép szerint is Magyarország legnagyobb és legszebb áruháza volt egykor. A 9x14 centiméteres eredeti dokumentum a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum tulajdonában van.
A képeslapon egy rajzolt tájékoztató térkép látható Keszthelyről és környékéről. Az úthálózati térképen néhány nevezetesség és turisztikai szempontból fontos hely is feltüntetésre került. Az 1970-ből származó lap - melyet a Kartográfiai Vállalat adott ki – a budapesti Offset Nyomdában készült, és jelenleg a keszthelyi Balatoni Múzeum Képeslaptárát gazdagítja.
Fehér Klára: Wir sind doch keine Engel (Nem vagyunk angyalok) című művének német nyelvű szinopszisa
Leírás
Fehér Klára Budapesten, 1922-ben született, fiatalon gyári tisztviselő volt, majd 1946 és 1949 között a Szabad Nép belső munkatársa. Először újságíróként ismerték meg nevét szerte az országban, híres "leleplező riportjaiban" a régi világ képviselőinek életét mutatta regényeiben (gyakori műfaja a kisregénynek nevezett hosszabb elbeszélés) és novelláiban hétköznapi figurák léptek elénk, értelmiségiek, hivatalnokok, újságírók, fiatalok, középkorúak és idősek, a hatvanas-hetvenes évek konszolidált világának jellegzetes alakjai. Szinte két-három évenként új kötettel jelentkezett az írónő: Szerencsés történetek (elbeszélések, 1960), Perben-haragban (két kisregény, 1966), Ma éjjel ne aludj (két kisregény, 1967), Narkózis (regény, 1969). Az írói pályája végefelé szerette pellengérre tűzni – gyakran humoros formában – a mindennapok apró bosszúságait, újra és újra szóvá tette az ügyfél, a polgár alapvető kiszolgáltatottságát. Tárcáiban, jegyzeteiben a pesti élet kitűnő megfigyelője, a hétköznapok megannyi mozzanatát rögzítette. Regényeit több nyelvre lefordították. Az írónő 1996-ban Budapesten halt meg._x005F_x000D_
A Hagyományok Háza Budapesten a Budai Vigadó épületében található (1011. Budapest, Corvin tér 8.), fenntartója az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Az intézményben működő Népművészeti Módszertani Műhely a hagyományos paraszti kultúrát (elsősorban a kézművességet, néptáncot, népzenét, népköltészetet) közvetíti a mai kor embere számára is élhető műveltségként. A képen látható kalocsai hímzett terítő- mely nyilvántartási száma: HB-78-13/688 - itt, a szolgáltató központban található meg.
