Magyar népmesék VII. sorozat Forgatókönyv és figuratervek - Fából faragott Péter
Leírás
A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzkutató Csoportjának népmesegyűjteményének feldolgozásából készült animációs sorozat 2007-es évadának 4. epizódja. A sorozat producere és ötletgazdája Mikulás Ferenc, a gyártó a Pannónia Filmstúdió Kecskeméti Műterme. A sorozat szakértője Jankovics Marcell, az epizód forgatókönyvírója és rendezője Nagy Lajos volt. A kezdeti részekben híres mesemondók olvasták fel a történeteket, azonban már az első évadtól rájöttek, hogy a stúdióban történő hangrögzítésre a profi színészek jobb választásnak bizonyulnak. Így a sorozat többségében, köztük jelen epizódban is Szabó Gyula mesél. SZINOPSZIS: Egy jó gazdaember végső elkeseredésében, hogy soha gyermekük nem születik, elmegy az erdőbe és fából farag egy fiút. Reggelre, mikor a Nap is felébred, a fa gyermek megelevenedik - életre kel. Ő egy Nap hérosz, és fordulatokban is gazdag életútjáról szól ez a film. Két aranyökör segítségével még az örök sötétség fogságából is megszabadul, és még a mai napik "folytatja" a királyságot, osztja ránk "éltető forgácsait".
Magyar népmesék VI. sorozat Forgatókönyv és figuratervek - A papucsszaggató királykisasszonyok
Leírás
A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzkutató Csoportjának népmesegyűjteményének feldolgozásából A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzkutató Csoportjának népmesegyűjteményének feldolgozásából készült animációs sorozat 2002-es évadának 4. epizódja. A sorozat producere és ötletgazdája Mikulás Ferenc, a gyártó a Kecskemétfilm Kft. A sorozat szakértője Jankovics Marcell volt. A kezdeti részekben híres mesemondók olvasták fel a történeteket, azonban már az első évadtól rájöttek, hogy a stúdióban történő hangrögzítésre a profi színészek jobb választásnak bizonyulnak. Így a sorozat többségében, köztük jelen epizódban is Szabó Gyula mesél. SZINOPSZIS: Az öreg király megelégelte, hogy lányai minden éjjel 12 pár papucsot szaggatnak el, és nagy fizetséget ígért annak, aki rájön, hogy hol szaggatják szét lányai a papucsokat. A rejtélyt a juhászlegény oldja meg. Kilesi a lányokat, és még a pokolba is követi őket, ahol látja, hogy az ördöggel hajnalig borotvákon táncolva-mulatva kopnak el a lányok papucsai. Bizonyítékokat gyűjt, s ezeket felmutatván az öreg királynak megoldja a rejtélyt. Elnyerve ezzel a legkisebb királykisasszony kezét.
A Debreceni Művelődési Központ tulajdonában van az a színes fénykép, amelyen egy csapat kisiskolás látható nyári öltözetben a Nagyerdei Kultúrpark előtt. A debreceni Nagyerdőben az állatkert 1958 májusa óta várja látogatóit. Az 1960-ban nyílt meg a Vidámpark , mely 17 játékával a tiszántúli régió legnagyobb állandó helyen üzemelő szórakoztató parkja. Főbb játék attrakciói a Gyermekvasút, az Óriáskerék, és az Elvarázsolt kastély. Az állatkert és a vidámpark 1961-től Nagyerdei Kultúrpark néven fogadja a látogatókat, mely 1992-től növénykertként is működik, 341 növényfajnak ad otthont. 1994-től természetvédelmi terület. A két egységet összekötő területen egy kis mediterrán sétány került kiépítésre, melynek közepén egy szabadtéri terráriumban a görögteknősök életébe nyerhetünk bepillantást. Az állatkertben - ahol öt földrész közel 1500 állata él - többek között Trópusi ház, Pálmaház-Terrárium, Vízilóház-Gibbonház, állatsimogató, Afrika-röpde, zsiráfház, pálmaház várja a látogatókat. A kert különlegessége, hogy Magyarországon csak itt látható nyerges gólya, ausztrál szivárványos lóri és szirti sas.
Névjegykártya - özvegy Dr. Szabó Györgyné iskolaigazgató névjegykátyája
Leírás
A képen kecskeméti Kadafalvi Általános Iskola tulajdonában lévő, az iskola egykori igazgatójának, özvegy Dr. Szabó Györgynének a névjegykártyája látható 1933-ból. A csaknem 150 éves Kadafalvi Általános Iskola Kecskemét város külterületén található, családias, természet közeli helyen. Nyolc évfolyammal, napközivel, tanulószobával működik.
Zebrák érkeztek a Debreceni Állatkertbe- újsácikk. A Debreceni Állatkert Magyarország első vidéki állatkertjeként 1958 májusában nyitotta meg kapuit. A kert az elmúlt évtizedek alatt szervesen beépült a város és a legendás Nagyerdő életébe és ma már 17 hektáron mutatja be öt földrész másfélszáz fajának egyedeit. Az 1960-ban alakult Vidámparkot később Nagyerdei Kultúrpark néven vonták össze az állatkerttel, ez ma az ország utolsó hagyományos vidámparkja. A Debreceni Állat-, és Növénykert a régió legnagyobb látogatottságú kulturális és közművelődési intézménye aktív élménnyel, rendezvényekkel és fesztiválokkal.
