Az 1923-ban alapított Magyar Film Iroda Részvénytársaság (MFI) első heti filmhíradója 1924. február 27-én jelent meg a mozikban, mely folyamatos megjelenéssel, folyamatos számozással 1944. végéig 1084 kiadást élt meg. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet birtokában van a Magyar Híradó 1927. januári anyaga. A 152. sorszámmal ellátotott fekete-fehér dokumentum megtekintése során öt korabeli hírt ismerhetünk meg.
Kora: 45 év. Magassága: 12-15 méter. Törzs körmérete: 150 cm. Egészséges hím egyed. 2006 óta védett. Elhelyezkedés: Debrecen, Nyár u. 15. sz. előtt. A Nyár utcán álló példány lombkoronája a termőhelyi tényezők összhangja miatt szép egészséges. Mivel a fa gondozott park szélén áll, ezért talaja csak minimálisan kitett eróziónak, taposásnak. Talaja jó víz, - levegőgazdálkodású, ideális hidrológiai viszonyokat biztosít az itt álló fák, cserjék számára. A körülötte álló (északra, délre) fafajok (erdei fenyő, madárberkenye, vérszilva, nyírfa) védik a por, korom szennyeződéstől és egyéb antropogén behatásoktól. Az itt álló példány törzsmagassága: 172 cm. A fa lombkoronája egészséges, szép, rajta pusztulás, ágelhalás nem látható.
Magyar népmesék I. sorozat Forgatókönyv - A szállást kérő róka
Leírás
A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzkutató Csoportjának népmesegyűjteményének feldolgozásából készült animációs sorozat 1977-es évadának 2. epizódja. A sorozat producere és ötletgazdája Mikulás Ferenc, a gyártó a Pannónia Filmstúdió Kecskeméti Műterme. A sorozat szakértője, az epizód forgatókönyvírója és társrendezője Jankovics Marcell volt. A kezdeti részekben híres mesemondók olvasták fel a történeteket, ezt a részt Hrotkó Károly meséli. Így a sorozat többségében, köztük jelen epizódban is Szabó Gyula mesél. SZINOPSZIS: Egy jó szándékú gazda és felesége szállást ad a rókának éjszakára. Az agyafúrt róka a lelkükre köti, hogy jól őrizzék a zsákját, mert egy kakas van benne. A róka az éj leple alatt felfalja a kakast, és másnap siránkozik, hogy ellopták. A gazda megszánja és ad egy kakast neki. Így jár a ravaszdi háztól-házig, éjszakáról-éjszakára, míg nem, emberére akad…
Magyar népmesék VIII. sorozat Forgatókönyv és figuratervek - Mészáros Gyuri
Leírás
A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzkutató Csoportjának népmesegyűjteményének feldolgozásából A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzkutató Csoportjának népmesegyűjteményének feldolgozásából készült animációs sorozat 2011-es évadának 6. epizódja. A sorozat producere és ötletgazdája Mikulás Ferenc, a gyártó a Kecskemétfilm Kft. A sorozat szakértője Jankovics Marcell volt. A kezdeti részekben híres mesemondók olvasták fel a történeteket, azonban már az első évadtól rájöttek, hogy a stúdióban történő hangrögzítésre a profi színészek jobb választásnak bizonyulnak. Így a sorozat többségében, köztük jelen epizódban is Szabó Gyula mesél. SZINOPSZIS: Mit gondolt mit nem Mészáros Gyuri: nem egyebet a nagy semminél, mégis elindult világot látni, ördögökkel viaskodni, boszorkányt megkerimbábóztatni, szép leány feleségül venni, fütyörészve boldogan élni.
A képen a Magyar Nemzeti Múzeum - Éremtárban szükségpénz olyan, nem hivatalos állami kibocsátású pénzhelyettesítő eszköz, amelynek használata térben és időben korlátozott. Amint neve is jelzi, használatára rendkívüli körülmények között (hadi helyzet, infláció, a központi hatalom összeomlása stb.), szükséghelyzetben kerül csak sor, amikor az állami fizetőeszközök nem tudják kielégíteni a pénzforgalom igényeit. Magyarországon ilyen közismert időszak volt például az 1848–1849-es szabadságharc, amikor több város is bocsátott ki saját fizetőeszközt, amellyel kizárólag a város határain belül lehetett fizetni. Az I. világháború, illetve a közvetlenül utána következő időszak a szükségpénz-kibocsátás egyik fénykora volt. Minden hadifogolytábor rendelkezett saját fizetőeszközzel, ahogy számtalan vendéglő, szatócsbolt, üzem stb. szintén magánúton próbálta biztosítani a pénzforgalom fennmaradását. Ezeket a fizetőeszközöket/szükségpénzeket azonban kizárólag a kibocsátójuknál lehetett átváltani árucikkre és/vagy szolgáltatásra, máshol nem esett elfogadási kötelezettség alá. Az itt látható szükségpénz kibocsátási helye Lőcse. Lőcse (szlovákul: Levoča, németül: Leutschau, latinul Leutsovia) város Szlovákiában, Eperjestől 40 km-re nyugatra, a Lőcse patak völgyében.
