A régi Erzsébet híd kiviteli terveit a Kereskedelemügyi Minisztérium hídosztályának mérnökcsapata készítette. A híd építése 1897-ben kezdődött. A hidat ünnepélyes keretek között 1903-ban adták át. Tizenegy évvel később 1914-ben haladt át a hídon az első villamos. A hidat a II. világháború utolsó napjaiban 1945. január 18-án robbantották fel._x005F_x000D_
A Corvina Kiadó gondozásában 1972-ben - a Magyar népművészet sorozat 5. elemeként - megjelent Magyar pásztorfaragások című kötet, a magyarországi fafaragás történetét és kultúráját mutatja be az olvasónak.
Rzeszów vidékén,Lengyelországban készült a kép, de Erdélyben és más hegyvidéki településeken is elterjedt építkezési mód, amit a jelenlévő alapanyag határoz meg: a fa. Napjainkban divatja is van a rönkházaknak, gerendaházaknak, amelyek a fa, mint természetes anyag és a hegyvidéki romantikának szól. A falat alkotó rönkök egymáshoz/-ba illesztését, csapolását, összeboronálását jelenti. Zsúpolás, zsúpfedés. A tetőfedés lényege, hogy egymást átfedő lapok, szálak csorgassák le a vizet a felületről. A nád vagy szalma csöves szárát jól lehet erre használni. Alulról felfele építkezve, úgy rakják egymásra a kötegeket, hogy a vizet egymásra csurgatva levezessék. Vastagon kell rakni, hogy egy csepp se juthasson át. Ha falemezeket használnak, fontos,hogy hasítsák azokat, ne fűrészeljék, így a fa belső szerkezete, szálai is úgy működnek, mint a szalma-, vagy nádszálak.
A felvételt a hódmezővásárhelyi Till Viktor fényképész mester készítette 1926-ban. http://www.delmagyar.hu/anno/till_viktor_es_vilaga/2346209/ A tanya: állandóan lakott, egy-egy földművelő család tulajdonában és használatában levő külterületi magános telep. Teljes gazdasági udvar és a tulajdonos családi otthona. Körülötte terül el a hozzá tartozó termelőhely, a szántóföld, a kaszáló, szőlő stb. Több ilyen fotó is található a rendszerben, pl.: 119603
„Vízözön vagy: a Noé bárkája fényes kiállítású tündéries vígszínmű, újdíszletekkel és jelmezekkel, tánc, zene és nagy néma képletekkel, meglepő vízeséssel 5 képben” A debreceni színház 1876-os bemutatója, pontosabban repríze.( Noé bárkája, Tündérország, A vízözön, Noé vétke, az Úr bocsánata, végezetül: Noé áldozata, Gábor angyal mennybemenetele) (http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96z%C3%B6nv%C3%ADz_(m%C3%ADtosz) és http://www.literatura.hu/lexikon/mitosz/vizozon.htm)
