A szegedi Móra Ferenc Múzeum birtokában lévő képeslapon egy villamos kocsi látható a XX. század második feléből. A fotót Kovách László készítette. A villamos közlekedés megindulása a legnagyobb városokban az 1900-as évek elejére tehető. Az 1950-es évek végére már mind a négy, ma is villamost üzemeltető városnak égető szüksége volt az elhasználódott, 50–60 éves járműveket felváltó új kocsikra. Ebben az időszakban hazánkban villamos motorkocsit már csak a Ganz-MÁVAG gyártott, de ez a gyár exportkötelezettségei miatt mindössze évi 25 darab UV kocsit tudott szállítani a Fővárosi Villamosvasút részére. Áthidaló megoldásként a Fővárosi Villamosvasút csuklós villamoskocsit tervezett, melyet saját kivitelezésben a Füzesi Árpád Főműhelyben – kooperációban az alvázat és a kocsiszekrényt készítő MÁV Debreceni Járműjavítóval – gyártani kezdett. Ezek közül látható egy a képeslapon.
Az izzót hirdető reklámplakátról készült fotó a budapesti Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum tulajdonát képezi. A plakát 1938-ból származik. A hagyományos izzó egy vékony wolframszál segítségével világít, amely az izzása által bocsátja ki a fényt. Atyjának T. A. Edisont tartják, noha 1879-es sikeres kísérletét megelőzően már többen próbálkoztak elektromos világítással, de neki sikerült elsőként megtalálnia az erre legalkalmasabb anyagot és megteremtenie azt a zárt teret, amely tartós vákuumot létrehozva segítette a lassú és hosszas izzást. A képen hirdetett termékek ára 88 fillér volt.
A képen a Hajdú-Szabolcs megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat derecskei iparcikk kereskedésének belső részlete látható, ahol különböző korabeli háztartási gépek (porszívó, tűzhely lámpa stb.) vannak kiállítva. A kép 1965-ben készült, és a budapesti Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum tulajdonát képezi.
A képen egy iparcikk kiállítás és vásár részlete látható a fehérgyarmati Fehérgyarmat és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet boltjában, melyet 1965. október 16-23. között tartottak Fehérgyarmaton, Kossuth-téri üzletben. A kiállításon több, akkor modernek számító híradástechnikai eszköz is bemutatásra került. A fekete-fehér fotó a budapesti Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum tulajdonát képezi.
A józsefvárosi Palota negyed egyik szép épülete a Puskin utca és a Bródy Sándor utca sarkán található a Gschwindt-palota, melynek homlokzatára egy napóra került. Beszédes ez az időmérő, hiszen a napórára vésett évszám a ház építésénak a dátuma. A mosolygó nap-arc mellett ott találunk egy kakast és egy baglyot is "napszakjelző" funkcióval. 2013 óta ismét mutatja az időt a díszes napóra.
