A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő székicsér (Glareola pratincola) preparátum a természettudományi gyűjtemény részét képezi. Tollazata felül olajbarna, tarkója rozsdabarnába mosódik el, vállfedőtollai ércfényűek. Szeme sötétbarna. Csőre rövid, szélestövű, fényes éjfekete, szájzuga korallpiros. Lába feketésbarna. A legelő jószág által felzavart rovarokra röptében vadászik, de rendszeresen lehet látni a talajon futkosó madarakat is rovarokat zsákmányolni, általában olyan rovarokra, melyek a legelő állat trágyájával táplálkoznak, vagy lárváik abban fejlődnek. A székicsér valamikor nagy számban fordult elő hazánkban, főleg az Alföld szikes területein, de megtelepedett a Fertő-, Balaton- és Velencei-tó mellett is. A Fertőn már az 1850-es években is ritka volt, és napjainkban Magyarország más területein is a rohamosan pusztuló madárfajok közé tartozik. Ma már a fészkelő állomány nagysága nem haladja meg a 35 párt, fészekaljai a mezőgazdasági művelés miatt folyamatosan veszélyben vannak.
Magyar népmesék VI. sorozat Forgatókönyv - A kékfestőinas
Leírás
A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzkutató Csoportjának népmesegyűjteményének feldolgozásából készült animációs sorozat 2002-es évadának 6. epizódja. A sorozat producere és ötletgazdája Mikulás Ferenc, a gyártó a Kecskemétfilm Kft. A sorozat szakértője Jankovics Marcell volt. A kezdeti részekben híres mesemondók olvasták fel a történeteket, ezt a részt Hrotkó Károly meséli. Így a sorozat többségében, köztük jelen epizódban is Szabó Gyula mesél. SZINOPSZIS: A szegény fiúcska azt álmodja, hogy övé lesz egyszer a király lánya. De álmát senkinek nem árulja el, még a királynak sem, míg az valóra nem válik.
Magyar népmesék VII. sorozat Forgatókönyv és figuratervek - Az aranybornyú
Leírás
A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzkutató Csoportjának népmesegyűjteményének feldolgozásából A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzkutató Csoportjának népmesegyűjteményének feldolgozásából készült animációs sorozat 2009-es évadának 4. epizódja. A sorozat producere és ötletgazdája Mikulás Ferenc, a gyártó a Kecskemétfilm Kft. A sorozat szakértője Jankovics Marcell volt. A kezdeti részekben híres mesemondók olvasták fel a történeteket, azonban már az első évadtól rájöttek, hogy a stúdióban történő hangrögzítésre a profi színészek jobb választásnak bizonyulnak. Így a sorozat többségében, köztük jelen epizódban is Szabó Gyula mesél. SZINOPSZIS: A király elkergette otthonról gyermekeit, mert nem találtak maguknak mennyasszonyt illetve vőlegényt a saját országukban. Addig vándorolnak, míg egy csodálatos erejű fához érnek. A fa leveleivel, meg az életvízzel, amit a fa melletti patakból merítenek, meggyógyítják a szomszéd országbéli beteg királyfit, akiben a királylány megtalálja élete párját. A királyfi tovább vándorol, és egy titokzatos kovácsmester segítségével – egy aranybornyúban elrejtőzve – meglesi az eladósorban lévő ...
Magyar népmesék VIII. sorozat Forgatókönyv és figuratervek - Mátyás király aranyszőrű báránya
Leírás
A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzkutató Csoportjának népmesegyűjteményének feldolgozásából A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzkutató Csoportjának népmesegyűjteményének feldolgozásából készült animációs sorozat utolsó, 100. epizódja, 2011-ből. A sorozat producere és ötletgazdája Mikulás Ferenc, a gyártó a Kecskemétfilm Kft. A sorozat szakértője Jankovics Marcell volt. A kezdeti részekben híres mesemondók olvasták fel a történeteket, azonban már az első évadtól rájöttek, hogy a stúdióban történő hangrögzítésre a profi színészek jobb választásnak bizonyulnak. Így a sorozat többségében, köztük jelen epizódban is Szabó Gyula mesél. SZINOPSZIS: A burkus király megirigyelte Mátyás király aranyszőrű bárányát és elhatározta, hogy mindenáron megszerzi. Fogadást kötnek, hogy a bárányt őrző juhász, aki igazmondásáról híres – hazudik-e vagy sem. A burkus király lánya ravaszságával, no meg egy kis áldozattal megszerzi az aranyszőrű bárány bőrét. A juhász búsul, szenved, a hazugság útvesztőjében egyre mélyebbre süllyed – mígnem mégiscsak az egyenes utat választja – elmondja az igazat, mi is történt az aranyszőrű báránnyal.
A Solymár Imre Városi Könyvtár tulajdonában lévő sárga hátterű plakáton egy futó látható, aki magasra tartott kezében egy könyvet visz. Az olvasást népszerűsítő "Futás a könyvért" program szlogenje: Fuss, nyerj, olvass! A futóverseny első három helyezettje értékes könyvnyereményben részesült.
