Koncz Béla festő- és szobrászművész 1925-ben született, 2002-ben hunyt el. Művészeti tanulmányait a Derkovits Kollégiumban kezdte, majd a Képzőművészeti Főiskolán folytatta Domanovszky Endre, Barcsay Jenő és Pór Bertalan irányításával. 1980-ban díjat kapott A népművészet szellemében című országos tárlaton, Kecskeméten. 1977-ben és 1981-ben részt vett a kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep munkájában.
Jó hangulatban munkálkodtak azok - gyerekek és szüleik- , akik ellátogattak 2014. január 11-én, szombaton a Józsai Közösségi Házba. Csuhézás és gyöngyfűzés várta az érdeklődőket. Az eseményről több fotó is készült, melyek közül az 1. és a 6. a megalkotott csuhé-bábokat mutatja be.
A 2003. február 17-én a Hajdú-bihari Naplóban megjelent egy rövid cikk Télűző címmel. A harmadik alkalommal megrendezett- "debreceni maskarádé" -több napos esemény egyik helyszíne az Oláh Gábor utcai jégpálya volt. A program a Vojtina Bábszínházban, a MárkusZínház vendégszereplésével zárult.
A képen sárközi szőttes terítő és szalvéták láthatók 1976-ból, megtekinthetők a Hagyományok Házában, Budapesten. A Sárköz eredetileg a Duna két átellenes partján elterülő szomszédos táj összefoglaló elnevezése volt, a Duna nemcsak földrajzi, hanem néprajzi választóvonallá is vált az idők folyamán. A néprajzi kutatások Sárközként általában a Tolnai megyei területre utalnak, mely a következő öt községet foglalja magában: Alsónyék, Báta, Decs, Őcsény és Sárpilis. A Sárközben sajátos és egyéni, minden más magyar szőttestől jól megkülönböztethető, magas fokú szövőművészet alakult ki. Az alapanyagokat maguk termelték meg, készítették ki és dolgozták fel. A különböző minőségű fehér pamut- és kendervásznak mellett színeset is szőttek. A régi sárközi hímes szőttesek egyszerűbbek, túlnyomóan piros csíkozásúak. A sajátosan sárközi jelleget az egyszerű selymek (ripsz) piros csíkjainak finom feltagolása adta, a felület ritmikus felosztása piros, esetleg kék mintasorokkal.
A képeslapon a Magyar Autómobil Gyár autója látható. A fénykép a Balatoni Múzeum Képeslaptárának tulajdona. A Magyar Automobil Gyár Rt, majd a MARTA nevet viselő cég az első magyar, kifejezetten autógyártás céljára létrehozott vállalkozás volt. Amerikai licenc alapján kezdődött meg az autók gyártása Aradon. A részványtársaság alig egy évtizedes karrierje során háromszor váltott tulajdonost. Az első világháború vetett véget a magyarországi autógyártásnak._x005F_x000D_
