A falusi turizmus egyik szálláshelyét, Mártélyt jeleníti meg a kép. A Mártélyi Tájvédelmi Körzet, a Tisza holtágai kedvelt üdülő helyek, de látogatják művészek is. A terület a tiszai folyószabályozás "szabadtéri múzeuma" is, számos történelmi emlékkel. A falusi turizmus fontos idegenforgalmi tevékenység a gazdaságilag nehéz helyzetben élő területek számára, amilyen a Tisza-vidéke is. A kép a Móra Ferenc Múzeum tulajdona.
Balatonakalin a Magyar Természetbarát Szövetség tábora látható a képen. A természet szépségeiért rajongó természetbarátok és -védők egyre nagyobb számban képviselik magukat a világon, szerepük az ökológiai egyensúly megbomlásának helyreállításában is folyamatosan nő. A keszthelyi Balatoni Múzeum Képeslaptárának tulajdonában.
A debreceni Nagyerdei Kultúrparkot 1958-ban alapították. 1961 óta összevonva működik a Vidámparkkal. A kultúrpark területe 1994 óta természetvédelmi oltalom alatt áll. Nemcsak mint állatkert működik, hanem egyre inkább növénykerti feladatokat is ellát. Találhatók itt olyan állatok, melyek Magyarországon csak a kultúrparkban láthatók, mint például a nyerges gólyák vagy a fuvolázómadár.
A keszthelyi Balatoni Múzeumot 1898 augusztusában alapították. Ekkor ajánlották fel a múzeum számára az első letétet. A gyűjtemény első darabjait Csák Árpád régészeti gyűjteménye alkotta. Ezután alakult meg a természettudományi osztály és kezdődött meg a könyvtári állomány gyarapítása. A néprajzi gyűjtemény alapjait Sági János tette le. 1925-ben kezdték építeni a múzeum új épületét, ahol a kiállítás 1935-ben nyílt meg. A múzeum gyűjteményének nagy része a II. világháborúban megsemmisült. 1949-ben szilárdult meg újra a múzeum helyzete, ekkor még kölcsönzött kiállítási tárgyakkal működött. A háborús veszteség utáni gyűjtőmunka nyomán 1967-ben már saját anyagra épülő állandó kiállítás nyílt.
A keszthelyi Balatoni Múzeumot 1898 augusztusában alapították. Ekkor ajánlották fel a múzeum számára az első letétet. A gyűjtemény első darabjait Csák Árpád régészeti gyűjteménye alkotta. Ezután alakult meg a természettudományi osztály és kezdődött meg a könyvtári állomány gyarapítása. A néprajzi gyűjtemény alapjait Sági János tette le. 1925-ben kezdték építeni a múzeum új épületét, ahol a kiállítás 1935-ben nyílt meg. A múzeum gyűjteményének nagy része a II. világháborúban megsemmisült. 1949-ben szilárdult meg újra a múzeum helyzete, ekkor még kölcsönzött kiállítási tárgyakkal működött. A háborús veszteség utáni gyűjtőmunka nyomán 1967-ben már saját anyagra épülő állandó kiállítás nyílt.
