Lóczy Lajos (1849-1920; magyar geológus, geográfus, egyetemi tanár, földrajztudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja) sírja. A magyar földtan és földrajz kiváló tudósa. Életművéből kiemelkedik és nagy nemzetközi visszhangot is kiváltott a Széchenyi Béla vezette kelet-ázsiai expedíció tagjaként végzett tudományos felfedező, feltáró tevékenysége. Jelentősek balatoni kutatásai, amelyek eredményeit "A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei" c. műben (I – III. Bp., 1897 – 1918) tették közzé. Ő kezdeményezte az Erdélyi-medence rendszeres geológiai és geomorfológiai feltárását. Jelentős érdemei vannak az erdélyi kősó- és földgázkincs felfedezésében is. Lóczy Lajos volt az első, aki a Himalájában 10–15 kilométeres áttolódásokat sejtett és szelvényeiben ki is mutatott. A földtudományokban a tektonika mellett a sztratigráfiában és őslénytanban is kiemelkedő eredményeket ért el, de a geomorfológia tudósa is volt. Híresek voltak néprajzi, régészeti és történeti gyűjtései is. Munkásságát kétszáz körüli publikációban adta közre.
Bessenyei György összes művei. Tariménes útazása. Bessenyei György (1747-1811) filozófiai tartalmú államregényét a Balassi Kiadó jelentette meg Budapesten 1999-ben. A Tarimenes utazása Bessenyei György politikai gondolkodásának irodalmi kifejtése. Benne a felvilágosult abszolutizmust eszményíti, miközben elmondja, miket tapasztalt hőse, a világjáró Tarimenes egy mesebeli országban. Műve írói pályájának végén, 1804-ben készült, és (a Bihari remete című művével együtt) a pálya lezárásának tekinthető.
A regény cselekménye a magyarok törökök elleni küzdelmét mutatja be. Közel két évtizedet fog át: 1533-ban Dél-Bakonyból indul, s az 1552-es hatalmas túlerővel szemben aratott egri végvári győzelemmel zárul. Ez Gárdonyi regényének a Móra Ferenc Könyvkiadó által 1960-ban Budapesten megjelentetett kiadása.
