A szobortöredék egy parókát viselő férfi fejet ábrázol. A paróka az ókori egyiptomi ábrázolásokon viselőjének előkelő rangjára utal. Ugyanezt a tényt erősíti meg egy másik ikonográfiai elem is: az áll alatt töredékesen látható ún. álszakáll, amit az uralkodó, az istenek vagy a túlvilágon megdicsőült halottak ábrázolásain lehet látni. A szobortöredék tehát egy már meghalt előkelő férfi ülő vagy kockaszobra lehetett, amelyet fogadalmi ajándékként állíthattak fel az általa tisztelt istenség templomában. A mű a Szépművészeti Múzeumban található.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A gyermek Hóruszt, Harpokratészt szoptató Ízisz istennő trónuson ülve. Ízisz az ókori egyiptomi pantheon egyik legfontosabb istensége: anyaistennő, a termékenység, nőiesség és hűség jelképe. Ozirisz felesége és Hórusz anyja, akik együtt isteni triászt alkottak. A gyermekét szoptató anyaistennőt a királyné mitikus előképének tekintették, főleg a Kr. e. I. évezredben, amikor az uralkodói családot Ozirisz családja földi képviselőjének tartották. A mű a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményében található
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Amon istent a Kr. e. II. évezred közepétől évszázadokon át az ókori egyiptomi pantheon egyik legfontosabb alakjaként, „az istenek királya”-ként tisztelték. Fő kultuszhelye a dél-egyiptomi Théba városa volt, ahol a karnaki és luxori templomokban ápolták kultuszát. Az Újbirodalom idején alakult ki az az elképzelés, amely szerint a mindenkori uralkodót maga Amon isten nemzette. Amon alakja hamar összeolvadt Ré napistenével. A szoborfejen jól megfigyelhető a jellegzetes isteni fejdísz: a kettős tollak között elhelyezett napkorong, amely elárulja az isten nap- és égisteni jellegét. A mű a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményében található.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A szobortöredék Imhotepet ábrázolja, aki történeti személy volt: ő tervezte és építtette a Kr. e. III. évezred közepén (Kr. e. 27. század) uralkodott Dzsószer fáraó híres szakkarai Lépcsős Piramisát. Halála után legendás híre fennmaradt: bölcsként és varázslóként tisztelték, a Kr. e. I. évezredben azonban már isteni kultuszban is részesítették. Úgy tartották, hogy közvetíti az istenek felé a halandók kívánságait és sikerrel jár közben az érdekükben. Ábrázolásain ülő, papirusztekercset az ölében tartó írnokként jelenítik meg alakját. A mű a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményében található.
A Balatoni Múzeum gyűjteményéből származó képeslap festett fa koporsómaszkot ábrázol a Kr. e. I. évezredből. Az eredeti mű a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményében található.
