Hangulatos riportképek Egyiptomról. Rendezte: Bokor László. A film 1959-ben készült, és két részre tagolódik. Az első rész Egyiptom történelmébe enged bepillantást, míg a második az 1950-es évek végének Egyiptomját mutatja be.
Egyedülálló vállalkozás eredménye e könyv. 1936 óta, Váczy Péter nevezetes Középkor története óta senki sem írt Magyarországon hasonló, összefoglaló munkát Európa talán legnehezebben kutatható periódusáról. Nem a hagyományosan az 5. század közepén meghúzott határtól tárgyalja a középkor eseményeit, hanem a kései császárkorhoz visszanyúlva mutatja be azon gazdasági, politikai és társadalmi tényezőket, melyek az antikvitásból a feudalizmusba vezették át a kontinensünk nyugati felét. Bemutatja a germán népeken kívül a népvándorlás más szereplőit, Európa keleti felére kitekintve Bizáncot, valamint a korai szláv államalakulatok létrejöttét is. A könyvet a kora középkori kultúra áttekintése zárja. Írták: Pósán László, Papp Imre, Bárány Attila, Orosz István és Angi János. A könyvet Debrecenben adták ki 1997-ben.
„Megbosszulni a Krisztus urunkon esett gyalázatot és visszafoglalni Jeruzsálemet” – ezzel a szándékkal indult útnak 1202-ben a negyedik keresztes hadjárat. A had azután el sem jutott a Szentföldig. Villehardouin, e krónika szerzője, aki maga is keresztes vitéz volt, híven számol be a „szent háború” sorsáról, arról, hogyan került a sereg már a legelején Velence zsoldjába, hogyan vette be hatalmas hajóhadával Zára vagy a mesésen gazdag Konstantinápoly városát. Művét olvasva szinte látjuk, amint a keresztes vitézek ádáz harcot vívnak görög csapatokkal vagy a félelmetes Johannitza vlah, bolgár és kun harcosaival. Megtudjuk, miféle cselszövésekkel, hitszegéssel jutottak egymás után trónra, kérészéletű hatalomra a bizánci császárok. A keresztesek hol győzedelmeskedtek, újabb és újabb várakat, városokat, sőt egész tartományokat hódítva meg, hol fejvesztett menekülésre kényszerültek, sorra veszítve el újonnan szerzett birtokaikat. Villehardouin a szemtanú hitelességével mutatja be a keresztes hadjáratok vad és kegyetlen világát, melyet eddig csak történeti munkákból, irodalmi feldolgozásból ismerhetett a magyar olvasó. Krónikája nemcsak értékes forrás és kordokumentum, hanem a mai ember számára is érdekes, izgalmas olvasmány. A könyvet az Európa Könyvkiadó jelentette meg Budapesten, 1985-ben.
Moshe Lewin és Ian Kershaw, az orosz és német történelem kiváló szakértői kiemelkedő történészekből és szociológusokból álló csapatot szerveztek, hogy megvizsgálják a totális rendszerek közötti párhuzamokat. A szerkesztők a kutatási területben mutatkozó hasonlóság alapján a tanulmányokat három csoportra osztották. Az első rész a vezetői kultusz és a diktatúrák közötti hasonlóságot és különbséget veszi górcső alá. A második az 1941 és 1945 közötti titáni összecsapás hadigépezetével foglalkozik. Végül a harmadik rész azt vizsgálja, hogyan változott Németországban és Oroszországban az idő múlásával a rendszer megítélése. A Sztálinizmus és nácizmus az alapos elemzést elegyíti a friss látásmóddal a modern európai történelem legvadabb és legembertelenebb korszakáról. A könyvet a Szukits Könyvkiadó jelentette meg 2004-ben.
Bayer József műve az európai politikai gondolkodás történetének összefoglalása és értelmezése a kezdetektől a 20. század végéig. Elemzi a nagy elméleti és gondolati rendszereket, az abszolutizmus elméleteit, a 19. században született ideológiákat (liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus), részletesen tárgyalja a 20. századi totalitarianizmus változatait, a demokráciákról folytatott vitákat, a posztmodern és az új társadalmi mozgalmakat. A könyvet az Osiris Kiadó jelentette meg Budapesten, 2005-ben.
