Arany János művét a gimnázium és a leánygimnázium IV. osztályának magyarázta Nagy J. Béla és Péterffy László. Kiadta a Franklin Társulat 1940-ben, Budapesten. Az 1846. tavaszán Arany János nagyszalontai jegyző a Kisfaludy-Társaság következő pályatételét olvasta: Készíttessék költői beszéd versben, melynek hőse valamely, a nép ajkán élő történeti személy, például Mátyás király, Toldi Miklós, Kádár Vitéz stb. Forma és szellem népies legyen. A Toldi név az akkor még ismeretlen költőben a gyermek- és ifjúkori emlékek egész raját rebbentette föl. Újra föléledtek lelkében azok a már-már elfeledett régi történetek, amelyeket apjától, anyjától és a szalontai néptől hallott a nagyerejű hősről.
Kováts Kriszta: ARANY-ÓRA. Egy rendhagyó irodalomóra Kováts Kriszta főszereplésével és rendezésében. Arany János balladái a cappella hangzanak el. Szirtes Edina Mókus zeneszerző a cappella zenésítette meg a balladákat nyolc énekhangra, több szólamra és beatboxra. Az emberi hang szinte mindent ki tud fejezni. Kováts Kriszta, Gábriel és a Fool Moon hangszerkíséret nélküli, sokszólamú éneke erre tesz kísérletet. Kovátsműhely Produkció. A bemutató a Művészetek Palotájában volt 2008. március 13-án.
Arany János összes művei II. kötet. Az elveszett alkotmány, Toldi, Toldi estéje. Kritikai kiadás. Az Akadémiai Kiadó gondozásában jelent meg 1951-ben. Sajtó alá rendezte Voinovich Géza.
Arany János elbeszélő költeménye Toldi Miklósról, Nagy Lajos király lovagjáról, mely 1847-ben jelent meg először, a Kisfaludy Társaság pályázatára írta a költő. Ez a kiadvány melléklet az általános iskolák VII. osztálya számára készült magyar könyvhöz. Kiadta a Tankönyvkiadó Nemzeti Vállalat Budapesten.
Toldi, írta Arany János. A Gimnázium és a Leánygimnázium IV. osztályának magyarázta Nagy J. Béla és Péterfy László. Kiadta a Franklin Társulat 1940-ben, Budapesten. 1846. tavaszán Arany János nagyszalontai jegyző a Kisfaludy-Társaság következő pályatételét olvasta: "Készíttessék költői beszéd versben, melynek hőse valamely, a nép ajkán élő történeti személy, például Mátyás király, Toldi Miklós, Kádár Vitéz stb. Forma és szellem népies legyen." A Toldi név az akkor még ismeretlen költőben a gyermek- és ifjúkori emlékek egész raját rebbentette föl. Újra föléledtek lelkében azok a már-már elfeledett régi történetek, amelyeket apjától, anyjától és a szalontai néptől hallott a nagyerejű hősről.