A Magyar Nemzet története világtörténelmi fejezetekkel I. rész a Polgári Leányiskola III. osztálya számára. Írta Rákosy Zoltán. Kiadta a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Budapesten, 1926-ban.
Martinkó András sokoldalú munkásságából különösen jelentősek Petőfi-kutatásai. Petőfi Sándor életrajzához alapvető vezérfonal Petőfi életútja c. dokumentumkötete, amelyet a Kossuth Könyvkiadó jelentetett meg 1972-ben Budapesten.
Lengyel Dénes a XVI-XVIII. század mondáit gyűjtötte össze a könyvében. Elsősorban ezen időszak három óriásának, Dózsának, Zrínyinek, és Rákóczinak az alakja köré csoportosítva. Szinte a teljes Dózsa-, Zrínyi- és Rákóczi-mondakört elénk tárja, de bőven nyújt mondai anyagot a Mátyás király halála utáni évektől egészen a Rákóczi-szabadságharc bukásáig.Nemcsak a történetírók, krónikások anyagából merít, hanem felhasználja az emlékiratokat, néprajzi gyűjteményeket, sőt a népmondai anyagot is. A hét fejezetbe sorolt mondákat utószó, képanyag, térkép, időrendi tájékoztató, valamint a ritkább szavak, személy- és helynevek magyarázata egészíti ki. A könyv a Móra Könyvkiadó gondozásában jelent meg 1975-ben, Budapesten.
Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Endrődi Sándor. Kiadta a Franklin Társulat 1906-ban, Budapesten. A könyv székely népballadákat, a kuruckorszak népballadáit, apró történeteket és népballadákat tartalmaz.
Beethoven IX. szimfóniájának utolsó tétele, az Örömóda Lipcsében kiadott kottája.A díszes borító szerint C. F. Peters adta ki. Az Örömóda szövegét Friedrich Schiller írta, valószínűleg 1785-ben. Az utolsó tétel négy szólistára, kórusra és zenekarra íródott. A kotta a Debreceni Kodály Kórus tulajdona.