Csóka J. Lajos kétkötetes művének a Szent Benedek fiainak világtörténete különös tekintettel Magyarországra _x000D_
I. kötete. A szerző bemutatja Szent Benedek eszmevilágát, célját, eszközeit és azt, hogy a bencés szerzetesek miként valósították meg annak gondolatait, s miként alapozták meg és fejlesztették ki Európa keresztény kultúráját. Két fejezetet szentel a magyarországi bencés rend és élet bemutatásának. A könyv az Ecclesia Könyvkiadó gondozásában jelent meg Budapesten 1969-ben, és a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtárban található.
Barabás Miklós életét és munkásságát, illetve képeit mutatja be Szvoboda D. Gabriella műve. A könyvet a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalat adta ki 1983-ban Budapesten.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A teljes cím: Bevezetés A magyar nyelv törvényeibe, amely Adelung rendszere, nemkülönben a keleti nyelvek szelleme, valamint a tiszai és az erdélyi nyelvjárás alapján készült. _x000D_
Verseghy Ferenc latin nyelven írt első jelentős, nyelvtudományi munkájának, a PROLUDIUM IN INSTITUTIONES LINGUAE HUNGARICAE magyar fordításban Szolnokon történő megjelentetése szervesen illeszkedik abba a folyamatba, amelynek kiemelkedő állomásai voltak az Analiticae linguae hungaricae előbb füzetes, aztán kumulált formában való kiadása, később a Dissertatio de versione hungarica Scripturae Sacrae megjelentetése, majd az utóbbival kapcsolatos - főleg Verseghy által az esztergomi hercegprímáshoz intézett - levelek magyar fordítása.
Moliére vígjátékai II. kötet. A fösvény. Fordította: Kazinczy Gábor. Kiadta a Kisfaludy-Társaság 1863-ban, Buda-Pesten. A kötet a Miskolci Evangélikus Egyház gyűjteményében található.
Az interjú a houstoni Holocaust Museum részére készült, 1995. május 16-án. Michael Horovitz [Horovitz Mihály] 1921-ben született Csepelen. Édesapja fűszerkereskedést tartott fenn, abból éltek meg, Mihály vallásos környezetben nevelkedett. A negyvenes évek legelején már nem állt módjában felsőoktatási képzésben részt venni a numerus clausus rendelete miatt. Szakmát szerzett, majd behívták munkaszolgálatra 1942-ben Galántára. Csepelen akkoriban – Mihály visszaemlékezése szerint – a zsidó közösség körülbelül 500 főből állt. Mihálynak három testvére volt. Ők már 1942 előtt behívást kaptak munkaszolgálatuk teljesítésére. 1939-ben Mihály családja nem volt hajlandó elmenni az országból. 1944-ben egy nagy gyár köré építették ki a gettót. Mihály, visszatérve a munkaszolgálatról, a gettóban kereste szüleit, de már nem találta sem őket, sem senki mást a területen. A család 1942 és 1944 között a gettóban élt. 1944-ben Mauthausenbe vitték Mihályt. A családból egy unokatestvére és Mihály élték csak túl a megpróbáltatásokat. Mihály 1945 májusában tért haza Budapestre, ahol tartózkodott, az a hely 1945 januárjában szabadult fel. Magyarországot 1956-ban hagyta el, Ausztriába ment. Bécsben kapcsolatba került a HIAS-szal, akik biztosították számára a lakhatást, élelmezést és a ruházkodást. Közben az Amerikai Egyesült Államok követségén jelentkezett, és ekkor határozta el, hogy Houstonba megy egy nagybácsijához. A magyarországi menekülteket Ausztriából a Kilmer nevezetű táborba szállították, New Jersey mellé. Mihály innen New Yorkba utazott, majd tovább Houstonba. Mihály dolgozni kezdett, majd öt évvel később amerikai állampolgárságért folyamodott, melyet megkapott. Emlékezése szerint Csepelre nagyon kevés zsidó tudott csak visszatérni. A zsinagógát az egész területtel együtt lerombolták a magyar nyilasok, egyedül a temető maradt érintetlen. Mihály emlékezete szerint a visszatértek nem nagyon akartak beszélni a történtekről. Az interjú készítője rákérdez a főbb magyarországi történelmi állapotokra, mint a nyilasok helyzete a negyvenes évek alatt, a kommunista rendszer kialakulása ’45 után, vagy később a forradalom lezajlása. Rákérdezett Wallenberg magyarországi munkásságára, melyről Mihály nem hallott, de tudta, hogy léteztek Budapesten svéd és norvég zászlókkal jelzett úgynevezett „védett házak”, a gettó területén belül.
.jpg)