Pécs. Jakováli Hasszán dzsámija és a minaret (XVI.sz.)
Leírás
Pécsi látkép: Jakováli Hasszán dzsámija és minaret az utcafrontról. Képeslap. Kiadta a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata.A képeslap a Balatoni Múzeum gyűjteményében található._x000D_
A magyarországi török hódoltság egykori területén álló dzsámik közül ez az egyetlen, amely kupolás terével és minaretjével együtt teljes épségben fennmaradt. A 17. században élt török tartományvezetőről elnevezett dzsámi négyzetes alaprajzú, kőből és téglából épített kupolával fedett. Jobb oldalán áll a minaret, amelynek erkélyéről naponta ötször hívta imára a muszlim hívőket a müezzin. A török hódoltság alatt a dzsámihoz és a minarethez egy medresze (főiskola), egy dergáh (derviskolostor), és egy imáret (szegénykonyha) is tartozott, amelyeket szintén Jakovali Hasszan pasa alapított. A kolostort a mevlevi dervisek, vagy ahogyan a magyarok nevezték őket, a „keringő dervisek" használták._x000D_
Mozaikkép: a Jakováli Hasszán Múzeum és Dzsámi (XVI.sz.) részletei. Képeslap. Kiadta a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. A Balatoni Múzeum gyűjteményében található. A magyarországi török hódoltság egykori területén álló dzsámik közül ez az egyetlen, amely kupolás terével és minaretjével együtt teljes épségben fennmaradt. A 17. században élt török tartományvezetőről elnevezett dzsámi négyzetes alaprajzú, kőből és téglából épített kupolával fedett. Jobb oldalán áll a minaret, amelynek erkélyéről naponta ötször hívta imára a muszlim hívőket a müezzin. A török hódoltság alatt a dzsámihoz és a minarethez egy medresze (főiskola), egy dergáh (derviskolostor), és egy imáret (szegénykonyha) is tartozott, amelyeket szintén Jakovali Hasszan pasa alapított. A kolostort a mevlevi dervisek, vagy ahogyan a magyarok nevezték őket, a „keringő dervisek" használták.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Magyar nyelvű bibliafordítás a XVI. század elejéről[1516-1519]. Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban őrzött MSS. II. 1 jelzetű kódex szövegének olvasata, ami egyike a kevés megmaradt középkori bibliafordításoknak.
1957-ben készült népszerű-tudományosfilm bemondó szövege látható a képen. A film Csókakő, Mór, Tata, Szentendre, Visegrád és Esztergom hegyvidékének jellegzetességeit, nevezetességeit mutatja be. Írta és rendezte Basilides Ábris, operatőr: Somló Tamás.
