A rézmetszet Mária Terézia koronázását ábrázolja Pozsonyban, 1741. június 25. Magyar - és Csehország királynője, később római-német császárné ( 1717--1780).
A képeslapon a váci diadalív vagy ahogy a helyiek emlegetik Kőkapu, Magyarország egyetlen diadalíve látható, mely Mária Terézia tiszteletére épült Isidore Canevale bécsi építész tervei alapján copf stílusban 1764-ben.
Az Őfelsége IV. Károly király eskütétele című képeslap a Balatoni Múzeum gyűjteményéből, azt a pillanatot mutatja, amikor a megkoronázott király a Szentháromság szobornál esküt tesz a magyar alkotmányra.
A magyar népiskolák 5. osztálya számára 1877-ben Budapesten német nyelven kiadott "Hazafias történelem jellemábrázolásokban" című tankönyv Traianus császártól I. Ferenc Józsefig tekinti át a magyar történelmet.
F. Józsefné 1924. január 19-én szültetett Zalaegerszegen. Rövid visszaemlékezésében említi a lakás elhagyásának kötelezettségét, a sárga csillag viselését. A gettót Zalaegerszegen alakították ki. Az ékszereket itt le kellett adni, kevés élelmiszert tarthattak maguknál az emberek. Z. Márton nevét említi meg, akiről más visszaemlékezők is beszélnek. Mielőtt a transzportra sor került, az emberek oltást kaptak tífusz ellen. A csoportot Birkenauba deportálták, F. Józsefné megemlíti, hogy nagymamáját és édesapját többé nem látta, őket különválasztották, ruháikat elvették. Később megtudta, hogy az édesapja Dachauban halt meg. F. Józsefné végül Bergen-Belsenbe került. Visszaemlékezése itt ér véget.
.jpg)