Szabó István 1981-es, Klaus Mann regénye nyomán készült Mephisto című filmje a 30-as évek Németországába kalauzolja nézőjét. A film főhőse, a színész Hendrik Höfgen (Klaus Maria Brandauer) karrierje meredeken ível felfelé, míg végül eljátszhatja élete fő szerepét, Mefisztót a Faustból. Szakmai sikerei megváltoztatják személyiségét, barátai egyre jobban eltávolodnak tőle, ő maga pedig nem veszi észre, miként köteleződik el egyre inkább a náci pártideológia mellett. Szabó filmje 1982-ben a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat is megkapta.
Schiffer Pál 1973-ban forgatott Faluszéli házak c. filmszociográfiája a Borsod megyei Szendrő község roma lakosságáról szól. Bemutatja a cigánytelepen élő és a faluban jobb egzisztenciális körülmények közé került roma emberek életmód- és mentalitásbeli különbséget. A filmnek még 1973-ban folytatása is készült Mit csinálnak a cigánygyerekek? címmel. A filmek eredeti példányai és dokumentációi a MaNDA és Filmintézetben találhatók.
Csőke József Anyuka című, 1977-es riportfilmjéből kiderül, hogy Szolnok megye egyik községében, Jászdózsán sok évtizedes hagyomány a családoknál az édes gyermekek mellett állami gondozott gyermekeket is nevelni. A film arra keres választ, hogy miért vállalják a nevelőszülők ezeket a gyermekeket és bemutatja, hogyan alakul e szülők és gyerekek kapcsolata.
A kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum gyűjteményében található fotón a szennai Szabadtéri Néprajzi Múzeumban 1982-ben felállított útszéli kereszt látható. További, aktuális kép a keresztről: http://www.smmi.hu/szenna/portak/harang.html. Ilyen kereszteket Magyarországon a középkortól kezdve állítottak, nem csak utak, hanem folyók, mezők, dűlők mentén, esetleg balesetek, katasztrófák helyén is. Készítői leginkább falusi kismesterek voltak, akik fából vagy kőből faragták meg és különböző díszítésekkel látták el e kereszteket. Hozzájuk az évek során számos liturgikus szokás és hiedelemtörténet kapcsolódott.