Újmenyecske viselet 1923-ból. Fekete Ferenc és felesége, középparasztok. Az asszonyon a rékli, szoknya és a kötény is atlaszselyemből készült, alul hosszú sifon alsóing, fején "hátrakötő", vállán "tibetkendő". A fényképet a Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum néprajzi gyűjteménye őrzi.
Magyar Híradó 1. (1924. február). Vitézi telekbeiktatás Karcagon
Leírás
A Magyar Film Iroda (MFI) 1924 februárjában készített filmhíradójának első tudósítása a vitézi rendbe történő felvételről, illetve a vitézi telekbeiktatást követő mulatságról számol be. A tudósítás inzert szövege: „Karcag a „kun” ivadékok városa az elsők között volt, hogy 100 hold föld adományozásával a vitézi rend megteremtését előmozdítsa. Karcag apraja-nagyja már a kora reggeli órákban talpon van. A kormányzó úr ő főméltósága a karcagi négy vitézt ünnepélyesen beiktatja vitézi telkébe. A négy vitéz: Nagy László tanító, Csontos László, Kocsis Mihály és K. Szabó Imre gazdálkodók. A kormányzó úr ő főméltósága vitézei között. A Kossuth téri beiktatás alatt, a népliget fái között rotyog már a gulyás. Karcag szépei izgalommal várják a legmagasabb vendéget a bankettre. A teremben pompás karcagi birkapörkölt - Regősök bús nótái régi dicsőségről - kunok harcairól - jövő boldogságról… Hej Rákóczi - Bercsényi! …Ha még egyszer azt üzeni… A karcagi menyecskék és lányok óriás perecei.” (ff, néma). A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet tulajdonában lévő híradó a Filmhíradók Online weboldalon tekinthető meg.
Magyar Híradó 160. (1927. március). Farsangi jelmezes felvonulás Mohácson
Leírás
A Magyar Film Iroda (MFI) 1927 márciusában készített filmhíradója. A tudósítás inzert szövege: „Farsangi jelmezes felvonulás Mohácson. Három napig tart a vidám hangulat. A sokácok a farsang alkalmával is nemzeti táncukat, a „kólót” járják. Sokác menyecskék. Korhű jelmezekben vonulnak fel a „busók”, akik a hagyomány szerint ezekben az ijesztő maskarákban, kereplőkkel, kürtökkel kergették át a Dráván a mohácsi földvár őrségét a török felszabadító háborúk korában.” (ff, néma). A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet tulajdonában lévő híradó a Filmhíradók Online weboldalon tekinthető meg.
Décsy Antal (18. század – 1819 után) ügyvéd, jogtörténész munkája az 1797-ben Kassán kiadott könyv. Ez az első magyar nyelven nyomtatásban megjelent könyv a ruszinok történetéről. A művet Bacsinszky András munkácsi püspöknek ajánlotta.
Goldmark Károly (Keszthely, 1830. május 18. – Bécs, 1915. január 2.) világhírű zeneköltő születésének 80. évfordulója alkalmából 1910-ben kiadott képeslap az idős művészt ábrázplja.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
.jpg)
.jpg)
